További Magyar cikkek
Az idei év első felében a főállásban foglalkoztatott alkalmazottak átlagos havi átlagkeresete nettó 121 ezer forint volt, ami 7,2 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtt mértnél. Ezen belül a költségvetési szerveknél dolgozók jövedelme (131 ezer forint) átlagosan bő 10 százalékkal haladta meg a versenyszférában dolgozókét (117 ezer forint).
A szellemi foglalkozásúak átlagosan 74 százalékkal kerestek többet fizikai munkát végző kollégáiknál (156 ezer kontra 89 ezer forint).
A felmérés módszertana
A KSH a legalább 500 főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési intézmények körében teljeskörű, az 5-499 főt foglalkoztató cégek és a nonprofit szervezetek körében reprezentatív mintás önbevallásos adatfelvételt végez havi rendszerességgel. A gazdálkodó szervezetek által jelentett bruttó kereseti és létszámadatok alapján határozzák meg az ágazati nettó átlagkereseti adatokat az aktuális adókulcsok figyelembevételével. Az így kapott adatok az adójóváírások, illetve egyéb módosító tényezők hatásait nem tartalmazzák. Továbbá értelemszerűen nem tartalmazzák a feketén szerzett jövedelmeket sem, erre hivatalosan nem tudnak becslést adni. A nem látható jövedelmek elsősorban a kereseti lista végén található ágazatoknál (vendéglátás, építőipar) torzítja a reális képet.
Különösen nagy, 100 százalékot meghaladó a különbség a fehér- és kékgallérosok között az ingatlanügyleteknél, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Legkisebb a különbség az egészségügyben és a szociális ellátó szektorban, ahol mindössze 37 százalékkal kapnak többet a szellemi munkakörökben foglalkoztatottak, mint a fizikai munkát végzők.
Szakadék az ágazatok között
Nem meglepő módon továbbra is a pénzügyesek keresik a legtöbbet. Az idei év első felében a szektorban dolgozó főállású alkalmazottak nettó átlagkeresete megközelítette a havi 240 ezer forintot. Bérük 178 százalékkal haladta meg a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban, 166 százalékkal a mezőgazdaságban, 151 százalékkal a mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelmét. (Vagyis a pénzügyesek több, mint két és félszeresét keresik az itt felsorolt szektorokban működő cégeknél alkalmazottak bérének.) Persze a tényleges jövedelmi különbségek jóval kisebbek lehetnek, mivel feltételezések szerint ez utóbbi szektorokban a legmagasabb az eltitkolt bevételek aránya.
Januárban viszont közszolgának volt a legjobb lenni, mivel az év első hónapjában a 13. havi fizetések miatt a közszférában dolgozók átlagjövedelme (282 ezer forint) több mint 50 százalékkal haladta meg a versenyszféráét, sőt még több volt a pénzügyesekénél is. Ennek köszönhetően az átlagkereset januárban volt a legmagasabb (206 ezer forint). A közigazgatásban dolgozók keresik egyébként is a legtöbbet (150 ezer forintot) a bankárok után.
A feldolgozóipari átlagkereset szinte egy az egyben megegyezik a versenyszféra átlagával, de igen nagy különbségek tapasztalhatók az egyes ágazatok között. A textil, ruházati, bőr- és cipőiparban az átlagkereset (78 ezer forint) még a mezőgazdasági és az idegenforgalmi dolgozók fizetésétől is elmarad, ráadásul itt a fekete gazdaság aránya minimálisnak mondható. Ezzel szemben a vegyiparosok ennek közel dupláját (145 ezer forintot) vitték haza.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
