A felmérés szerint a 125 vizsgált ország közül a magyarországi demokrácia és piacgazdaság az egyik legsikeresebb fejlődést tudhatja magáénak. Nem kapott azonban ilyen pozitív értékelést a tanulmányban a magyarországi politikai elit menedzsmentteljesítménye, amely nemzetközi viszonylatban a 18. lett a rangsorban. Ez három helyezéssel gyengébb a két évvel korábbinál, India és Brazília színvonalának felel meg.
Az értékelésnél az alapítvány abból indul ki, hogy a magyar kormány befolyása a jövőben lényegében attól függ majd, képes-e a reformok kapcsán táborokon átívelő konszenzust létrehozni. A jelenlegi polarizáció folytatódása alááshatja a demokrácia minőségét és legitimitását, valamint megoszthatja a társadalmat.
E trend ellen a tanulmány szerint olyan politikára lenne szükség, amely gátat vet a populista erők vonzerejének. Emiatt a német alapítvány olyan szociálpolitikát ajánl, amely az eddiginél jobban figyel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, és javítja azok oktatáshoz, egészséghez, illetve munkához való hozzáférését.
Az elemzés szerint a magyar gazdaság a régióval szemben teret veszített, és lemaradását nem tudja behozni a következő években. E lemaradáshoz hozzájárult az infláció, valamint az egyaránt deficites államháztartás és külkereskedelem.