Beavatkozik az MNB

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke néhány perce megjelent nyilatkozata szerint nagyon rövid időn belül életbe léptetnek egy intézkedési csomagot, melynek a célja a befagyott magyar állampapírpiac újraindítása. A csomagban szerepet kap a kormány, az ÁKK, az IMF is.

A bejelentésre átmenetileg erősödni kezdett a forint, majd hirtelen fordult a kocka és a forint gyengülése újabb lendületet vett. A 251-es forint/euró szinten kezdte a napot az árfolyam, onnan viszonylag gyorsan 267-ig szalad, majd egy időre, egy-két órára megnyugodott a 262-263-as sávban. Délután 4 órakor azonban újra elindult a gyengülés, és már 270-nél jár az árfolyam.

Az IMF még hétfőn felajánlotta, hogy technikai és ha szükséges, pénzügyi segítséget nyújt Magyarország számára. Ezt a felajánlást a kormány köszöni, de a pénzügyi segítségre most nincs szükség, mindenesetre a Nemzetközi Valutaalap támogatásának megszerzése bizalomerősítő lépés - mondta lapunknak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. Az IMF tehát mögöttünk áll, ez a támogatás pedig fontos olyan helyzetben, amikor spekulánsok megtámadnak egy államot, márpedig ez volt csütörtökön késő délután és ma délelőtt is, amikor Magyarország ellen a spekulánsok támadást intéztek.

Azt nem lehet tudni, hogy az IMF és az Európai Központi Bank egy esetleges segítség esetén pontosan mit vár el, milyen feltételek mellett hajlandó Magyarország érdekében beavatkozni. Általánosságban annyi mondható, magyarázták lapunknak elemzők, hogy inkább gazdaságpolitikai feltételeket szabna a két intézmény: vélhetően a külföldnek való kitettség további csökkentését, a gazdasági reformok, a hatalmasra duzzadt kiadások lefaragását várnák hazánktól azért, hogy vagy gyorskölcsönt nyújtsanak vagy devizapiaci beavatkozással védjék a forintot.

A miniszterelnöki bejelentésből az csengett ki, hogy olyasfajta védelmet szeretnénk elérni, mintha az ERM-II-es árfolyamrendszerhez, az euró előszobájához csatlakoztunk volna: ebben az esetben a forint egy +/- 15 százalékos sávon belüli tartására nemcsak a Magyar Nemzeti Bank, hanem ez Európai Központi Bank is kötelezettséget vállalna.

Biztosított az államadósság finanszírozása

Az államadósság idei finanszírozása a pénteken bejelentett csökkentett forintkibocsátással is biztosított, akár devizakibocsátás nélkül is, mondta szerdán az MTI-nek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Az eddigi állampapír-kibocsátásokból a kincstár számláján jelentékeny pénztartalék gyűlt fel, és a költségvetés várható hiánya is kisebb a tervezettnél, mondta Borbély László András. Likviditási tartalékkal is rendelkeznek, szükség esetén alternatív piaci forrásokat vonnak be, mondta, részleteket azonban nem közölt. Így nem okoz gondot, hogy az utolsó negyedévre a nettó -- lejáraton felüli -- forint állampapír kibocsátást a korábbi tervhez képest 200 milliárd forinttal csökkentették, lényegében a lejáró papírok megújítására korlátozták pénteken, mondta a vezérigazgató-helyettes.

Az év végéig a finanszírozás biztosított, akár lesz devizakötvény-kibocsátás, akár nem - tette hozzá. A 2009-as finanszírozási terv készítésénél figyelembe vették a kialakult helyzetet - mondta az ÁKK helyettes vezetője. Jelezte, hogy a jövő évi tervet a szokásoknak megfelelően decemberben hozzák nyilvánosságra. A másodlagos állampapírpiacon ma már működött a kötelező tőzsdei árjegyzés mind a hét irányadó állampapírra, miután az ÁKK könnyített a feltételeken - reagált Borbély László András a piac befagyásával kapcsolatos hírekre. Az ÁKK reggel az eddigi 50 bázispontról 100-ra szélesítette az elsődleges forgalmazók kötelező árjegyzésében használt maximális hozamsávot, és egységesen 100 millió forintra csökkentette papíronkénti jegyzési kötelezettségüket az eddigi 500 millió (a 15-éves kötvény esetében 250 millió) forintról. Az ÁKK múlt szerdán szélesítette ki a hozamsávot a szokásos 30 bázispontról.

Borbély László András megjegyezte, hogy az aukciós kereslet nagyobb, mint amennyinek a publikus eredményből látszik. A keddi háromhónapos diszkontkincstárjegy aukción a felkínált 45 milliárd forintnyi diszkontjegyre 70 milliárd forintot meghaladó ajánlat érkezett, csakhogy közülük bő 20 milliárd forintnyit ki kellett zárni a szélsőséges hozamkülönbségek miatt. (A szabályok szerint a beadott ajánlatok átlaghozamától bármely irányban 75 bázispontnál nagyobb hozamkülönbségű ajánlatokat ki kell zárni.) A kizárt ajánlatok között nagyjából fele-fele arányban voltak szélsőségesen magas és alacsony hozamúak, ami azt jelzi, az ajánlattevőknek elsősorban a piac irányának a megítélése okozott gondot.