Kockázatitőke-hiány a magyar biotechnológiai iparban

A PCA német tőkeközvetítő tanácsadócég a Magyar Biotechnológiai Szövetség közreműködésével készített, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület támogatásával bemutatott tanulmánya ipari szempontból nyújt áttekintést a magyar biotechnológiáról, elsősorban a humán biotechnológiával kapcsolatos kérdéseket tárgyalva, ám említésre kerülnek a környezetvédelmi és agrár területen tevékenykedő magyar vállalkozások is.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarország jónéhány olyan tudásközponttal - egyetemekkel, kutatóintézetekkel, biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatokkal - rendelkezik, amelyek a biotechnológiában vezető regionális szerephez juttathatnák az országot. A tanulmány szerint a szektor legnagyobb problémája a finanszírozás alapvető hiánya, ami megakadályozza a tudományos sikerek kereskedelmi stádiumba jutását. A helyzeten lényegesen javíthatna a kockázatitőke-befektetőktől érkező magántőke, állapítja meg az elemzés.

Ma Magyarországon nem tevékenykedik a biotechnológiai szektorra specializálódott befektető, ezért a szerzők közel 130, a szektorban aktív nemzetközi kockázatitőke-befektető bevonásával felmérést készítettek, vajon a nyugati befektetők vállalnának-e szerepet hazánkban. A felmérésből kiderült, hogy erre csak az ország EU-csatlakozása után van remény, és várhatóan akkor is lassú folyamatról lesz szó. A magyarországi befektetések hiányáért felelős kritikus tényezők az információhiány, valamint a befektetési célpontok és a regionális társbefektetők hiánya.

Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke szerint Magyarországon mintegy száz, többségében kisvállalkozás tevékenykedik biotechnológia területén, és közülük - becslésük szerint - nagyjából húsznak van esélye nemzetközi tőkebevonásra.