Dupla bírság járhat a fogyasztók átveréséért

A jövőben akár dupla versenybírságot is fizethetnek jogsértésükért a fogyasztó megtévesztésében visszaeső vállalkozások. A Colgate-Palmolive Magyarország Kft. legutóbbi kirívóan magas, 267 millió forintos versenyhatósági büntetése nem véletlen döntés volt, hanem egy trend kezdetét is jelentheti a GVH fogyasztóvédelmi gyakorlatában - nyilatkozta Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke. Úgy vélekedett: a Colgate-ügy szemléletesen példázza a fogyasztói versenyügyek megnövekedett jelentőségét és az ennek megfelelő nagyobb szigort a jogsértőkkel szemben.

A kemény fellépés nem minden előzmény nélküli. Mintegy két éve önálló iroda foglalkozik ezzel a területtel a GVH-ban, a honlapon közzétették a fogyasztóvédelmi policy tervezetét. Hamarosan végleges formát nyer a fogyasztói ügyekben alkalmazandó bírságkiszabási közleménytervezet. A bírság összege kapcsán mérlegelik a jogsértés súlyát, annak piaci hatását, számításba veszik, hogy a cég milyen előnyhöz jutott a fogyasztót megtévesztő reklámmal vagy a termékhez fűzött hiányos tájékoztatással. A vállalkozás számára kedvezőbb megítélést jelenthet, ha elismeri tettét, illetve önként felhagy a szabálytalan magatartással.

Pórul járhat, ha a versenyhatósági elmarasztalás után a korábbihoz hasonló jogsértést követ el. Ha egy neves, nagy cég a fogyasztók jelentős hányadát elérő médiumban huzamos ideig megtévesztő módon reklámoz, különösen, ha ezt nem először teszi, hanem már visszaesőként jelenik meg a GVH látókörében, úgy a hivatal kötelességének tartja a valóban elrettentő erejű bírság kiszabását - hangsúlyozta a versenytanács elnöke. A Colgate-ügyben a bírságszámítás alapjául a televíziós reklámkampány költsége szolgált, és bár - egy korábbi, hasonló jogsértés miatt - ok lett volna rá, ezúttal még nem duplázták meg a kiszámított összeget.

A fogyasztót megtévesztő magatartások is lehetnek olyan károsak a piaci versenyre, mint például a jól szervezett, hosszú ideig tartó kartellek. A versenytörvény alapján arra kell törekedni, hogy a fogyasztók a szükséges információk birtokában optimális döntési és választási helyzetbe kerüljenek. Ez a fogyasztói érdekek érvényesítése mellett a piac megfelelő működését is elősegíti