Gerzson
-3 °C
2 °C

Nincs biztosítása a Parlamentnek

2007.02.14. 15:33
Aránytalanul drága lenne a Parlamentre és számos egyéb közintézményre biztosítást kötnie az államnak. A központi költségvetés akkora vagyontömegű ingatlant kezel, hogy önmagában is kockázatközösségnek tekinthető. A rendőrpalotának viszont van biztosítása, amely fizet is, mert a lövöldözés nem terrorcselekmény.

A rendőrség Teve utcai székházának van biztosítása, ám arról, hogy milyen éves díj fejében milyen eseményekre terjed ki a kockázatviselés, Németh Lajos, az ORFK helyettes szóvivője későbbre ígért tájékoztatást az Indexnek.

Nem terroresemény

Az általános biztosítói gyakorlat alapján a rendőrséggel szerződésben álló biztosító alighanem fizeti a keddre virradó éjszaka leadott lövések okozta kárt. Mint Flachner Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetségének bizottsági elnöke fogalmazott, az üvegkár esetében a biztosítók nem is vizsgálják, minek volt köszönhető a törés, de a lövések egyébként sem kerülnének a kockázatviselésből kizárt terrorcselekmények vagy a politikai kockázat körébe. Ez utóbbiak sorába tartoztak viszont a szeptemberi zavargások, illetve az azok felszámolására irányuló rendőrségi akciók során keletkezett károk. Emiatt nem fedezte az MTV épületében esett károkat az intézmény biztosítója.

Flachner Tamás hangsúlyozta: a rendőrség épületére leadott lövések nem esnek a fenti korlátozások alá, így az üvegkárokon túlmenően keletkezetteket is térítheti a biztosító.

Túl drága lenne a Parlament

Sok középületnek - elsősorban a központi költségvetéshez tartozó intézményeknek - azonban egyáltalán nincs is biztosítása, hívta fel lapunk figyelmét egy biztosítási szakértő. Szavait megerősítette az Országgyűlés gazdasági főigazgatója is. Bakos Emil elmondta, a Parlamentnek sincs biztosítása. Az Indexet tájékoztató biztosítási szakértő szerint ez azért van, mert a központi költségvetési intézményekhez tartozó, azok kezelésében álló ingatlanvagyon teljes értéke óriási. A Parlamentnél maradva, egy tíz éve készült értékbecslés 100 milliárd forintra tette az értékét, inflációval, ingatlanpiaci árrobbanással nem számolva. Ha csak ezt az összeget vesszük alapul, ma milliárdos nagyságrendű összeg lenne a biztosítás évente.

A biztosítás lényege, hogy sokan vállalnak közösen kockázatközösséget, egy relatíve kis összeg befizetésével, egy feltehetőleg be sem következő kár esetére. Az állami ingatlanvagyon azonban önmagában akkora érték, hogy díja nagyobb lehet, mint akár egy-egy szélsőséges káresemény vesztesége: a Budapest Sportcsarnok leégése hiába jelentett sok milliárdos veszteséget, az összeg kisebb volt, mint amennyi valamennyi létesítmény teljes biztosításának díja lett volna. Más a helyzet az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél vagy önkormányzatoknál, amelyeknél a fenti probléma nem áll fenn, és gyakran - saját büdzséjük függvényében - kötnek is biztosítást.