További Magyar cikkek
A negyedévente végzett felmérések célja annak kiderítése, hogy hogyan változnak a fogyasztói attitűdök és várakozások, illetve hogyan befolyásolják ezek a változások a fogyasztók vásárlási és megtakarítási döntéseit. Az FBI értéke 190,1, amely az előző negyedévvel összehasonlítva alig több, mint egy ponttal csökkent, ám az év végi időszakban még soha nem volt ilyen magas.
A háztartások saját, jelenlegi és jövő évi pénzügyi helyzetével kapcsolatos várakozásai javultak, míg a hagyományosan legmagasabb értéket mutató tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság némileg csökkent. Hasonlóképpen minimális visszaesést mértek a szakemberek az ország elkövetkező 12 hónapban és elkövetkező öt évben várható gazdasági helyzetének megítélésére vonatkozóan.
A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) az FBI-hez hasonló képet mutat: az FVI - melynek három komponense megmutatja, hogyan ítélik meg a háztartások a következő 12 hónapban várható anyagi helyzetüket, hogyan látják az ország pénzügyi helyzetét a jövő és az elkövetkező öt évben - nem egészen egy ponttal csökkent (209,3) a szeptemberben mért értékhez (210) képest. Ez a mutató szintén a korábbi évek utolsó negyedévében mért legmagasabb értéket érte el.
A megkérdezettek 64 százaléka vélekedett úgy 2005. év végén, hogy családja változatlan, vagy jobb anyagi körülmények között él majd 2006-ban, mint a megkérdezés időpontjában. 46 százalékról 52 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapban az előző évinél magasabb jövedelemre számítanak. A már hagyományosan borúlátó januári várakozásokkal ellentétben, az év elejére bejelentett ÁFA csökkentések eredményeként 12 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik csökkenő árakra számítanak az elkövetkező 12 hónapban.
A most közzétett GfK jelentésből kitűnik, hogy a Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) az előző negyedévhez képest az előző negyedévi 170,8-ról némiképp, 168,8 értékre csökkent. Szeptemberben jellemző 16 százalékos arányhoz képest 2005 decemberében a megkérdezetteknek már csupán csak 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy nagyobb vásárláshoz érdemes hitelt felvenni.
Az elmúlt negyedévhez képest jelentősen, 18 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a hitelkamatok növekedésére számítanak az elkövetkező egy évben. Egy éve először csökkent a tartós fogyasztási cikkek vásárlását érdemesnek tartók aránya - 73 százalékról 67 százalékra. Két év után most először ismét meghaladja az 50 százalékot azoknak az aránya, akik szerint ma nem érdemes házat, vagy lakást eladni.