Hová tűntek a csirkék?

2007.10.11. 07:41
Még mindig a 2005. évi madárinfluenza-sokk következményeit nyögi a magyar baromfiágazat, noha az árak erősödnek. A fogyasztók ismét keresik a csirkét, de a visszaesett termelés még nem tud lépést tartani a megnövekedett fogyasztói igényekkel.

Egyelőre nem képes teljes mértékben teljesíteni a 2006 közepétől helyreálló fogyasztói keresletet a kínálat a baromfiágazatban, magyarán jelenleg kevés a csirke Magyarországon, ennek meg is van az eredménye: a termelői árak növekedése. A vágócsirke termelői átlagára az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci információs osztályának jelentése szerint 2006 közepétől folyamatosan emelkedett. Helyreállt ugyanis a 2005-ös madárinfluenza-pánik nyomán először zuhanó fogyasztói bizalom, illetve újra van kereslet a csirkére.

A szülőpárállományok megfelelő szintre fejlesztése azonban hónapokat vesz igénybe – érvelnek az elemzők –, hozzátéve: a tojók legkorábban csak 6-7 hónapos korukban kezdenek tojást rakni. A hiányzó tojó- és vágóállat-állományt elvileg importból lehetne pótolni, ez azonban manapság nem könnyű feladat, ugyanis jelenleg egész Európára a keltetőtojás- és naposbaromfi-hiány a jellemző.

Napos csirke nincs, és ez elég a csirkehiányhoz – mondja lapunknak Oláh István, a hernádi Her-Csi-Hús Kft. ügyvezetője. Mint fogalmaz, a cég egyelőre tartja a kilogrammonkénti 180 forintos élőcsirke-felvásárlási árat, bár a magas takarmányárak és a hiány miatt akár a 185 forint is indokolt lenne.

Egyelőre nagy kérdés azonban, hogy mi lesz május 1-je után, az új támogatási rendszer keretei között. Amennyiben ugyanis a termelők május 1-je után nem kapják meg eddigi, kilogrammonkénti 9,5 forint támogatásukat, akkor a cégnek kell kompenzálnia ezt a kiesést. Ráadásul egy olyan helyzetben, amikor a fogyasztói árak további emelésére – és a feldolgozói bevételek növelésére – nemigen van mód a piacon.

Az elemzők szerint a 65 százalékos egész csirke értékesítési árának növekedését a kínálat csökkenése, illetve a termék iránti kereslet váltotta ki. Ez év első két hónapjában már csökkent az értékesített mennyiség, és ezzel egy időben tovább folytatódott a feldolgozói értékesítési ár növekedése.

A csirkecomb ára 2006. január–október között folyamatosan növekedett, majd csökkent, és az első két hónapban alig változott. A csirkecombot ugyanis a korábbinál kevésbé keresik. Más a helyzet a csirkemell esetében, amelynek feldolgozói értékesítési átlagára az AKI adatai szerint 2006 első hónapjaiban még az értékesített mennyiséggel együtt csökkent, júniustól azonban a termék ára jelentősen megnőtt, s azóta tartósan 820–850 forint között alakul.

Még az sem okozott árcsökkenést, hogy 2006 novemberétől az értékesített mennyiség jelentősen bővült. Az értékesítések és az árak tendenciái egyértelműen jelzik, hogy a kereslet az év első két hónapjában az egész csirke piacán volt nagyobb, valószínűleg a belőle készíthető feldolgozott termékek iránti növekvő hazai és külföldi érdeklődés következtében.