Júliusban még inkább eladósodtunk

Megtorpant a hazai bankrendszer fejlődése, legalábbis ezt igazolta a bankszektor összes eszközállományának júliusi alakulása. A hitelintézetek kezelésében lévő eszközök volumene ugyanis mintegy 0,5 százalékkal, 19 805,9 milliárd forintra apadt. Az állomány csökkenésére egyébként 2005 decembere óta nem volt példa (a PSZÁF azóta publikálja havi rendszerességgel a statisztikai adatsorokat).

Júliusban még nem hatott a kamatadó

Egyelőre nem éreztette hatását a kamatadó bevezetése a hazai betétállomány júliusi alakulásában, erre engednek ugyanis következtetni a PSZÁF által legutóbb kiadott, a felügyelt intézményeket összefoglaló adatok.

Bár a hitelintézeteknél elhelyezett belföldi betétek összesített volumene egy százalékkal bővült, a háztartások forint- és devizabetétei sorrendben 0,6, illetve 1,4 százalékkal, 4157, illetve 237 milliárd forintra csökkentek. Mindössze a vállalatok és az egyéb pénzügyi közvetítők banki követelésállománya könyvelhetett el csekély gyarapodást.

Noha a hazai bankszektort a teljes hitelállomány csekély korrekciója jellemezte júliusban, nem szakadt meg az év egészére jellemző tendencia. Tovább növelték ugyanis a bankokkal szembeni eladósodottságukat a háztartások, ami elsősorban a devizaadósság felfutásával magyarázható. A háztartási hiteleken belül a lakossági adatok változása a döntő tényező, az egyéni vállalkozók aránya ugyanis csak marginális súlyt – mintegy 2 százalékot – képvisel a célcsoporton belül.

A kötelezettségállomány 0,8 százalékkal, 3986 milliárd forintra testesedett a nyár középső hónapjában. A teljes kötelezettségállomány csökkenése viszont annak tudható be, hogy a külföldre nyújtott hitelek mintegy 11 százalékos visszaesése jelentősen rányomta a bélyegét az állomány júliusi alakulására – derül ki a PSZÁF statisztikájából.

Továbbra is a lakásért adósodunk el

Az egyéb hiteleket leszámítva a lakosság bankokkal szembeni adósságállománya egységesen, az összes hiteltípusban bővülést könyvelhetett el az év hetedik hónapjában. Az év első feléhez hasonlóan fokozatosan dagad a hazai lakáshitelek állománya; a lakossági hitelállomány mintegy 60 százalékát kitevő lakáscélra vállalt kötelezettségállomány 12 milliárddal, 2391 milliárd forintra emelkedett júliusban.

Érdekesség, hogy a lakáshitelek felfutása elsősorban a devizában felvett adósság megugrásának tudható be, a forintban denominált hitelek volumenét a decemberi rekordösszegeket követően ugyanis immáron a fokozatos apadás jellemzi. Messze a legnagyobb arányú növekedést realizálták a folyószámlahitelek a lakossági adatokon belül – vonható le a következtetés az adatsorokat elemezve; igaz, a mintegy 7 százalékos bővülés az állomány meglehetősen alacsony értékével (165 milliárd forint) magyarázható.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!