Orbán
15 °C
23 °C

Tartsd meg a számlát vagy fuss!

2008.09.02. 13:23
Több tucatnyi ponton változnak jövőre az adótörvények csupán a feketegazdaság elleni harc jegyében, és féltucatnyi módosítással egyszerűsödne az adórendszer a kormány holnapi, szerdai ülésére készült terv szerint. A számla- és nyugtaadás elmulasztása, valamint a feketefoglalkoztatás főben járó bűn lenne. Egy ideig meg kellene őriznie a magánszemélyeknek a vásárolt áru, igénybe vett szolgáltatás számláját, máskülönben ők fizethetik be az áfa mértékével egyenlő, 20 százalékos büntetést. Gyorsabb lesz az adószámfelfüggesztés, csak bankszámlára kaphatjuk majd a bérünket, az állami segélyeket és a nyugdíjat is. Néhány egyszerűsítéssel kedveskednek a vállalkozásoknak.

Háromtucatnyi intézkedést tartalmazó listát állított össze a Pénzügyminisztérium a feketegazdaság elleni harc jegyében, és feleennyi lépéssel kívánják egyszerűbbé tenni az adórendszert, könnyíteni az adminisztrációt – tudta meg az Index. A kormány holnapi ülésén tárgyalja az akciótervet, ezért az még nem végleges, de vélhetően nem sokat változtat rajta a kabinet.

Számlát adj és kérj, majd tartsd is meg

Ezernyi ponton történő változtatással – előírásokkal, a szankciók és a felelősség kiterjesztésével és súlyosbításával – kívánják rászorítani mind a cégeket, mind a magánszemélyeket a számlaadásra és -kérésre, illetve arra, hogy a kifizetések banki átutalással történjenek, és jelentősen csökkenjen a készpénzforgalom.

Ennek egyik legjobb példája, hogy a számlaadásért való felelősség a magánszemélyt is terhelné a jövőben. Az elképzelés szerint, ha bármit is vásárolunk a jövőben, bizonyos ideig vagy bizonyos távolságon belül (az üzlet meghatározott nagyságú környezetében) meg kellene őriznünk a számlát, nyugtát. Elképzelhető, hogy a kötelezettség csak bizonyos összeghatár, néhány tízezer forint feletti vásárlás esetén élne. Mindenesetre, ha az APEH rajtakap egy vevőt, hogy nincs nála nyugta, akkor – abból kiindulva, hogy az egész tranzakció fekete volt, ezért az áfát sem fizette meg utána az eladó vállalkozás – a vevőnek az áfa mértékével megegyező, vagyis 20 százalékos bírságot kell fizetnie.

A múlt ismétli önmagát

A számlák bizonyos ideig, illetve távolságon való megőrzése már két éve felmerült ötletként, ám azóta csak rágódott rajta a kormány. Nem ez lenne az egyetlen intézkedés az akciótervben, amelyet újra elővehet a kabinet. Fontolóra vették azt, hogy az adóamnesztia részeként a külföldre menekített jövedelmet kedvezményes adó megfizetése mellett haza lehessen hozni - ez szintén 2006 nyarán, a kiigazítási csomagban merült fel.

Az előírás természetesen nemcsak magánszemély vevőre lenne érvényben, hanem akkor is, amikor cégek, vállalkozások közötti ügyletről van szó, a szolgáltatást, termékeket így nem érné meg feketén igénybe venni, beszerezni. Az állami támogatással, kedvezménnyel zajló lakásépítésnél, felújításnál a számlával mindig igazolni kell az árut, szolgáltatást. Amelyik céget pedig évente többször csípik fülön számla- vagy nyugtaadási szabályok megsértése, igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt, annál az APEH jogot kap arra, hogy megbecsülje, mekkora bevételt, jövedelmet titkolt el a cég. Így az adóhivatal azt vélelmezhetné, hogy a tényleges árbevétel a dokumentumokkal alátámasztott árbevételt legalább a negyedével haladja meg és így becsléssel adót vethet ki.

Kérdésként merülhet fel, honnan fogja tudni az adóhivatal, hogy ki vásárolt a boltban. Nos, a terv az, hogy a számlára, nyugtára vonatkozó szabályokat úgy módosítanák, hogy azokból kiderüljön, ki a vevő.

A számla nélküli ügyeskedés elé állítanának akadályt azzal is, hogy azoknak is meg kellene őrizniük a beszerzéseikről a számlákat, akik most nincsenek ösztönözve számlák kérésére, mert a költségeket nem vonhatják le adóalapjukból (például evások, de ilyen a vállalkozási szerződésű ekhósok is). Ha nem teszik, őket is 20 százalékos bírság befizetésére köteleznék.

Az eladót is jól megbüntetik, ha nem ad nyugtát, számlát

Az elképzelés szerint egyéni felelősség más területen is megjelenne. Ha egy vállalkozás nem állít ki nyugtát, számlát az eladott áruhoz, értékesített szolgáltatáshoz, akkor nemcsak a céget büntethetnék meg a revizorok, hanem az adószabályok megsértésében tevékenyen közreműködő, tehát a nyugta- vagy számlaadást nem teljesítő alkalmazottat is. (Bár ilyen szankciót épp idén januártól vezettek be, minimuma 10, maximuma 50 ezer forint, de ezt a határt feltornásznák.) Ha cég feketén kíván foglalkoztatni egy dolgozót, akkor a cég azon alkalmazottjára is bírságot szabhatnának ki, akinek a dolga az új foglalkoztatottak állam felé történő bejelentése, de megbüntethetnék a feketén foglalkoztatott felettesét is. Ráadásul az a személy, aki belemegy a feketefoglalkoztatásába, az elveszíti mindenféle szociális juttatását, rokkantnyugdíját.

Emelkedik néhány bírság

Egyes büntetési tételeket is feljebb srófolna a kormányzat. Jelenleg 50 százalékos adóbírságot kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amely a számla- és nyugtaadási kötelezettség felrúgásával eltitkolja bevételét, meghamisítja a bizonylatokat, nyilvántartásokat. Amely céget ezen kapják rajta a jövőben, információink szerint 75 százalékos büntetést varrnak a nyakába és az APEH nem mérlegelhet, nem mérsékelheti a bírság nagyságát. A terv szerint amelyik cég csak véletlenül, figyelmetlenségből sérti meg az adószabályokat, továbbra is maximum 50 százalékos bírságra számíthat, és esetükben marad az adóhivatal mérlegelési lehetősége.

Ugyancsak egy januárban bevezetett büntetés további szigorítását vetné be a kormányzat egy másik esetben is. Igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért maximum 1 millió forintos mulasztási bírságot róhatnak a törvénykerülő cég nyakába, ám ezt a tételt emelnék, de úgy, hogy legalább az áru értékének egyötödét tenné ki a bírság.

16 vagy 24 számú számlára jön az 5-6-7 jegyű jövedelem

Az akciótervben helyet kap olyan lépés is, amely bár jelentős változást hozna a mai viszonyokba, ám nem biztos, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját, ugyanis a tervre nagyban hasonlító szabályt a kilencvenes években az Alkotmánybíróság megsemmisített. Egy szó, mint száz: a készpénzforgalmat úgy korlátoznák, hogy egyrészt vállalkozások egymásnak - néhány kivételtől eltekintve - csak átutalással fizethetnének egymásnak. Másrészt, a cégek magánszemélyeknek munkabért, megbízási díjat és egyéb kifizetést szintén csak átutalással teljesíthetnének, két megkötéssel: kis összegű kifizetés esetén, illetve akkor, ha az illető olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata, a készpénzes fizetés megengedett lenne. Sőt, az állami támogatásokat, nyugdíjat, szociális segélyt is bankszámlára kaphatjuk, ugyanezekkel a kivételekkel, és még azzal, hogy a már nyugdíjban levők továbbra is készpénzben kaphatják meg járandóságukat. A bér bankszámlára való utalása nem jövőre, hanem csak 2010-ben valósulhat meg.

Előírnák azt is, hogy bizonyos értékhatár felett csak átutalással egyenlíthessük ki a megvásárolni kívánt lakás, gépkocsi, részvény árát.

A vállalkozóknál előírnák, hogy a szektoronkénti átlagbérig minden egyéni jövedelmet munkabérként kell leadózni és csak afelett lehet vállalkozói kivét.

A házipénztár intézményét gyakorlatilag megszüntetnék: előírnák, hogy a vállalkozás minden pénzét bankszámlán köteles tartani. Néhány kivételt tesznek ez alól, a kiskereskedelemre nem lenne érvényes például ez a megkötés. A cégautóadót megszüntetnék, ám ezzel párhuzamosan ugyanez a sors vár a gépkocsival kapcsolatos költségelszámolásra is, a társasági adóalapot pedig ezek a tételek (értékcsökkenés, javítási költség, üzemanyagköltség) nem csökkentenék.

A fentieken túl további eszközöket is adna a kormány az adóhivatal kezébe és információkkal is jobban ellátott lenne az adóhatóság.

Jól informált APEH

A bankoknak adatot kellene szolgáltatniuk az APEH-nek, ha a náluk számlát vezető vállalkozás tulajdonosa nagy összegben (2-3 millió forint felett) vesz fel pénzt. Ugyancsak a bankoktól vár évente egyszer jelentést az adóhivatal azokról a magánszemélyekről, akik bizonyos összeghatár felett kamatjövedelemhez jutottak, igaz, először 2010-ben kellene ilyen személyre lebontott jelentést készíteniük a hitelintézeteknek. A bankok közreműködésétől várja az állam a feketézés visszaszorítását úgy is, hogy előírja: tagi kölcsönt csak bankszámláról bankszámlára történő ügylettel lehetne nyújtani vállalkozás számára.

Mindent tudó revizorok és fináncok

Az APEH tájékozottságát szolgálná még, hogy az önkormányzati adóhatóságok és az APEH között aktív lenne a kommunikáció, másrészt az állami adóhivatal az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat adatbázisban gyűjtené. A VPOP pedig hozzáférhetne az EU valamennyi áfaalanyát tartalmazó adatbázishoz.

Értesülésünk szerint a gazdasági társaságokról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy előírnák: a cég fizetésképtelenségét követő három évig nem lehet más társaságnak vezető tisztségviselője az, aki a felszámolás elrendelését megelőző két évben legalább egy évig a szóban forgó cég vezető tisztségviselője volt. A végelszámolással megszűnő cégnek a jelenleginél jóval rövidebb idő állna rendelkezésére, hogy elkészítse záróbevallását. Felfüggeszthetnék a cég adószámát, ezzel megtiltanák a tevékenység folytatását, ha a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget többször is megszegi egy éven belül, ha feketén foglalkoztat, vagy, ha sokáig nem nyújtanak be adó- és járulékbevallásokat. A felfüggesztést pedig a mainál gyorsabban megléphetné az APEH, mivel a mai 45 napos eljárási idő alatt sok csaló vállalkozás kimenti a cégből a vagyont és felszívódik a közterhek megfizetése és egyéb tartozások kiegyenlítése nélkül.

Az APEH-en kívül a vámosokat is bevetné a feketegazdaság elleni harcban a kormány. A Vám- és Pénzügyőrség ellenőrizné a jövőben a színesfémkereskedőket. Szigorítanák a csempészek büntetését és gondolkodnak azon, hogy a feketefoglalkoztatás büntetőjogi szankciót is maga után vonjon.

Egységesítenék az szja-kedvezményeket

Ugyancsak több pontból álló mini-csomagot készít a kormány az adminisztráció egyszerűsítése céljából - igaz, egy-két lépés mögött finom tehernövelés is megbújik.

Egységesítenék a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerét: a jelenlegi különböző százalékos kedvezményeket egységes 30 százalékos mérték váltaná. Továbbra is összesen évi 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehetne érvényesíteni, ugyancsak egységesen évi 3,4 millió forintig teljesen, 3,9 millió forintig csökkentett mértékben. Ez a családi adókedvezmény körét szűkíti (ma 6 millió forint éves jövedelemig jár a három vagy annál több gyerek esetében a gyerekenkénti havi 4 ezer forint), a tandíjkedvezmény viszont kedvezőbbé válna.

Hiába irtotta volna ki szíve szerint minden adószakértő az átalányadózást az adórendszerből, ez a kormányzatot nem hatja meg, sőt, szerepét növelni is kívánja. A személyi jövedelemadóban az átalányadózás értékhatárát a mai 8-ról a duplájára, a kereskedők esetében 40-ről 80-100 millió forintra vinnék fel. Néhány sorral redukálnák az adóbevallás sorait. Az adóbevallásban 100 ezer forint alatti kötelezettségről nyilatkozó személynek megengedik, hogy pótlékmentesen és részletekben fizesse meg adóját.

Kétfajta járulékalap lesz az ötből

A cégeket érinti, hogy a jelenlegi ötféle közteher-alapot két alap váltaná fel. A munkaadói tb-járulékalapra kellene felszámítani a jövőben a munkáltatói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is. A munkavállalói járulékot pedig az egyéni egészségbiztosítási alapra vetnék ki.

Az éves bevallások határidejét (egyéni vállalkozók, evások) tíz nappal kitolnák. A kisebb vállalkozásoknak, bt-knek, kkt-knek olyan beszámolási rendszert tennének lehetővé, amely a kettős könyvvitelen alapul, ám a ténylegesen felmerült, bizonylatokkal igazolt tételek rögzítésén túl más átértékelést nem kellene végrehajtani.

A veszteség-elhatárolás ezentúl automatikus lenne, az APEH-engedélyt megszüntetnék. Az elektronikus eljárásokat, kiterjesztenék, a kérelmekhez csatolandó dokumentumok körét szűkítenék, az anyavállalattal rendelkező magyarországi leánynak pedig nem kell majd konszolidált beszámolót készítenie.