További Magyar cikkek
Az alaphelyzet az, hogy régiónkon belül Magyarország drámaian rossz mutatókkal rendelkezik, s nemcsak azért, mert egyetlen maastrichti kritériumot sem képes teljesíteni. Az államháztartási hiány szempontjából például Európa-bajnokok vagyunk, de a tavalyi 3,9 százalékos gazdasági növekedéssel is az utolsó helyre kerültünk a régióban, fogalmazott Bokros Lajos.
Az új európai uniós balti országokra az igen gyors, közel két számjegyű gazdasági növekedés és a magas folyófizetésimérleg-hiány jellemző, de ez nem olyan nagy baj, mert a külföldi beruházások, illetve a tőkebeáramlás ezt ellensúlyozza, magyarázta a CEU professzora. Ezekben az országokban az államháztartás nem nyújtózkodik tovább, mint ameddig a takarója ér, nem kell adósságleveleket kibocsátania, és így nem szívja el az erőforrásokat a reálgazdaság elől, tehát a külföldi források teljes egészében a reálgazdaságot táplálják - mondta.
Többcsatornás rendszer
A volt pénzügyminiszter egyértelművé tette: többlet növekedési energia csak az államháztartás kisebb terjedelme és kisebb államháztartási hiány mellett nyerhető a gazdaságból.
Megismételte tézisét: miközben a társadalombiztosítást, ezen belül a gyógyító szolgáltatásokat 10 millióan veszik igénybe, addig csupán 3,5 millióan fizetnek járulékot, és a több, mint 3 millió nyugdíjas már egyetlen fillér egészségügyi járulékot sem fizet.
Bokros Lajos szerint többcsatornás egészségügyi biztosítási rendszerre van szükség ahhoz, hogy a laikus beteg helyzete változzon. A magán egészségbiztosító pénztárak versenyezzenek a betegek pénzéért, majd a gyógyítási szolgáltatók versenyezzenek a magánbiztosítók pénzéért. Ezt a modellt ajánlotta annak érdekében, hogy a betegek helyzete javuljon.
A többcsatornás egészségügyi finanszírozás öt elemét sorolta fel a professzor: a költségvetési finanszírozás mellett található meg az államháztartás alrendszerként az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP), emellett helyezkednek el a kötelező magánbiztosítók, az önkéntes egészségpénztárak. Ötödik elemként említette Bokros Lajos a vizitdíjat, amelyet fogyasztói társfinanszírozásnak nevezett.
Károsabb az erős forint, mint az adóterhek
Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke és egyben a Videoton Zrt. elnöke szerint az erős, 245 forintos euró árfolyam 2007-ben károsabban hat a társaságra, mint a megemelt adóterhek. A tavalyi 100 milliárdot megközelítő árbevétel és 8 milliárd forintos nyereség akár 20 százalékkal is csökkenhet, és ugyanilyen mértékű lehet a létszámleépítés is, jelezte Széles Gábor.
A jelenlegi magas kamatszint arra ösztönzi a Videotont, hogy beruházás helyett magas hozamú állampapírt vásároljon, így ezáltal a Videoton és az ország gazdasági növekedése is lassul, fűzte hozzá.
A 8 százalékos alapkamat csökkentését már a jegybank új elnöke, Simor András kinevezésekor el kellett volna kezdeni, reagált Bokros Lajos. Véleménye szerint a jelenlegi magas alapkamat csak a spekulációnak kedvez, hiszen az olcsó jenkamat mellett felvett hitelt logikus magas hozamú magyar államkötvénybe fektetni.