Nem a bevételeket kell növelni
"Nemcsak a hiány mértéke lényeges, hanem a költségvetési újraelosztás terjedelme és szerkezete" - mondta Bokros. Magyarországon az államháztartás újraelosztásának terjedelme meghaladja a GDP 52-53 százalékát, ez 10 százalékponttal magasabb, mint a csatlakozó ország átlaga és legalább öt százalékponttal haladja meg a fejlett nyugat-európai országok átlagát - hangzott el. A magyar büdzsé hiányát nem lenne szabad a bevételek emelésével csökkenteni, azt a költségvetési kiadások lefaragásával kellene megvalósítani - mondta Bokros.
Észtországban és Litvániában a hiány általában a GDP egy százaléka alatt marad. Szlovéniában rendkívül versenyképes a vállalati szektor, a hiány 3 százalék alatt van általában. A román büdzsé hiánya immár második éve 3 százalék alatt van. Ezek az országok viszonylag fegyelmezett fiskális politikát folytatnak, a privatizációban, vállalati szerkezetátalakításban persze viszont hátrányban vannak Magyarországhoz képest.
"Magyarország elkezdte kiárazni magát a világpiacról"
Magyarországon az elmúlt három évben e téren nem folyt sikeres jövedelempolitika, az éves bérnövekedés messze meghaladta az átlagos termelékenységnövekedést. "Magyarország elkezdte kiárazni magát a világpiacról azon termékek tekintetében, ahol a munkaerőköltség számít" - mondta a volt miniszter. Elhibázott lépés a minimálbér további növelése, a kormánynak fel kellene világosítani a szakszervezeteket arról, hogy a minimálbéren levő dolgozók tömegei fogják elveszíteni az állásukat. Káros a diplomás minimálbér intézménye, hiszen illúziókat és megalapozatlan várakozásokat kelt, túl magas fizetéssel sokan eleve nem kerülhetnek be a munkaerőpiacra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
