Gráf József jól játszott

Az Európapi Unió borreformja mégis jó - összegezte a múlt héten elfogadott csomagról kialakított véleményét az Indexnek Jásdi István, a Magyar Független Bortermelők Szövetségének elnöke. Végre nem egeret szültek a hegyek, tette hozzá. Jásdi korábban az Indexen is kifejtette határozottan kritikus álláspontját az uniós tervekről. Véleményének változáshoz az kellett, hogy Mariann Fischer-Boel agrárügyi főbiztos "előhúzzon a ridiküljéből 100 millió eurót, kiegyenlítve azt a hátrányt, amelyet az új tagországok szenvedtek el eredetileg a nemzeti borítékok ötven százalékának az eddigi lehívások arányában történő súlyozásából.

Nem kell mindig kivágni

A minősített többséggel jóváhagyott döntés értelmében Magyarország nemzeti hatáskörben dönthet 2009-től 16,8 millió euró (az összeg később 29,1 millióra nő) sorsáról, ami pontosan megfelel annak az aránynak, amelyet a magyar szőlők területe képvisel az európai szőlőskertekben.

Ha a reformmal nem is mindenki kapta meg, amire vágyott, de minden ország és minden termelői kör elkerülhette azt, amitől a leginkább félt - állapította meg Jásdi István. A legnagyobb szőlőtermelők még négy évig (igaz, évente csökkenő mértékben) lepárlásra költhetik súlyos nemzeti borítékjuk 20 százalékát. A spanyolok is négy évig arányosan támogathatják a humán célú lepárlásra termelő bortermelőket. (Ezzel még évekig jelen lehet a piacon a valódi konyakkal versenyző olcsó brandy, illetve csaknem ingyen jut avinálásra szolgáló 20 százaléknyi alkoholjához minden portóitermelő.)

Elsősorban az új tagok örültek annak, hogy az Európai Bizottság kifarolt saját ambiciózus, 400 000 hektáros kivágási programja mögül, azt összességében 175 000 hektárra csökkentette, a tagországokat maximum 8, a borvidékeket maximum 10 százalék kivágására korlátozta - meghagyva a lehetőséget arra, hogy a programból a tagállamok kizárjanak történelmi vagy hegyi borvidékeket.

Gráf József jól játszott

Lehetőséget ad a reform arra is, hogy a tagállamok nemzeti borítékukból támogassák a melléktermékek lepárlását a környezet védelme érdekében. Az északi országok (és ebben a tekintetben Magyarország is az) megnyugvással fogadták, hogy a cukrozás lehetősége fennmarad, illetve inkább csak jelzésszerűen csökken, 0,5 százalékkal.

A nemzeti borítékokból jelentős összegek költhetők szerkezetátalakításra, promócióra, marketingre. A telepítési jogok tervezett liberalizálásától is elállt a bizottság, legalábbis 2015-ig (ami 2018-ig hosszabbítható).

A reform összességében előbb-utóbb véget vet annak a gyakorlatnak, hogy erre specializálódott cégek hitbizományként kezeljék az uniós forrásokat, hol telepítésre, hol lepárlásra, hol az általuk kreált válság leküzdésére fordítva azokat, vonta le a következtetést Jásdi István. Gráf József és csapata jól játszott és valószínűleg a legtöbbet hozta ki a helyzetből, magyarázta. Szerinte Gráf odafigyelt a szakma véleményére és jól taktikázott. A Magyar Független Szőlő és Bortermelők Szövetsége elégedetten nyugtázza: a reformmal csaknem valamennyi kitűzött céljukat elérték.

Saját kezünkben

2006 márciusában sikerült meggyőznünk a magyar tárgyalókat, hogy ne álljanak a rendszer négy nagy által képviselt konzerválása mellé, ahogyan a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa javasolta - mondta Jásdi István. Azt képviseltük, hogy a pazarló rendszer nem megoldása, hanem oka az európai túltermelésnek, a lepárlási támogatások helyett az új rendszernek az európai versenyképesség helyreállítását kell szolgálnia, és a teendőkről a szubszidiaritás elve alapján a termelőkhöz közelebb kell dönteni. Támogattuk a források marketing és promóciós célú felhasználását. Álláspontunkat egyeztettük más magyar termelői szervezetekkel, és az beépült mind a hivatalos magyar álláspontba mind az európai családi borászatokat összefogó CEVI koncepciójába - állapítja meg a szövetség.

Amely szerint optimizmusra adhat okot, hogy az ésszerűség utat talált az unió mezőgazdaságát irányító biztoshoz, aki saját prekoncepcóit és a hatalmas lepárlólobbit legyőzve megtalálta az utat, amely előre vezet, és esélyt ad arra, hogy az európai és benne a magyar borászat megőrizhesse hagyományaihoz méltó helyét a világban.

2009-től a magyar szőlő és bortermelés sorsa az eddiginél nagyobb mértékben a saját kezünkbe kerül. Elkezdhetünk azon dolgozni, hogy jól éljünk a lehetőséggel - állapította meg Jásdi István.