Már nem lesz gond Brüsszelben

A költségvetés bevételi és kiadási szerkezetének alakulása összeegyeztethető a konvergenciaprogramban foglaltakkal - mondják a lapunk által megkérdezett piaci elemzők. Így nem várható, hogy a kormány által készített - a márciusi adatokat is tartalmazó - féléves beszámolót Brüsszel kedvezőtlenül bírálná el.

A bevételi oldalon a szigorúbb ellenőrzésnek köszönhetően a vártnál nagyobb arányban folynak be a járulékbevételek, de nincs ok panaszra a többi adónemnél sem - mondta a Napi Gazdaságnak Samu János, a Concorde Alapkezelő elemzője, aki szerint az elvárt adóból származó bevételek elmaradását az alulbecsülten tervezett bevételek bőségesen kompenzálják. A kiadási oldalon ennél összetettebb a helyzet. Az első két hónap adataiban már látszanak a gyógyszer- és gázártámogatások lefaragásából nyert költségmérséklődések, azonban a beígért intézményi átalakítások egyelőre még nem valósultak meg - véli Bebesy Dániel, a CIB Bank szakértője. A költségvetési szervek kiadásai pedig emelkedtek a tavalyi évhez képest.

A kiadási oldalt ezenkívül tovább terheli a kormány és a közszféra között idén februárban kötött bérmegállapodás, amely szerint a keresetek 6,65 százalékkal emelkednek; ebből 2,5 százalék a tavalyról áthúzódó béremelések hatása, 4,15 százalékot pedig a július elsejétől járó 8,3 százalékos illetménykiegészítés tesz ki. Gárgyán Eszter, az OTP Bank elemzője szerint a kormány arra vonatkozó ígérete, hogy e kifizetések mellett megfelelő fedezet esetén további kétheti pluszbért juttat a közszolgáknak, azzal a veszéllyel járhat, hogy az év eleji pénzügyi szigor év végére fellazulhat. Mindezekkel együtt a konvergenciaprogramban 6,8 százalékra becsült GDP-arányos idei államháztartási hiánynál nagy eséllyel kedvezőbb, 6,4 százalék körüli érték várható, így a bérkifizetések várhatóan nem veszélyeztetik az eredeti célt.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a programban szereplő főbb mutatószámok elérhetők. Bebesy szerint a tervezett 2,2 százalékos GDP-növekedés akár 2,5 százalékos is lehet. Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője szerint a kormány óvatossága nyomán az infláció növekedési ütemének alábecslésével az idei államháztartási deficitcél biztosabban érhető el. Hosszabb távon azonban még sok a tennivaló: amíg az idei és a jövő évi adatokat inkább alábecsülték, ez a 2009-es adatokról már nem mondható el - állapította meg Németh Dávid, az ING szakértője. Véleménye szerint már eleve az kérdéses, hogy mikor fogadja el az Országgyűlés az új ingatlanadó-szabályozást, amelynek bevételeivel már 2008-ban is számoltak. Az intézményi átalakításoknál pedig bár elindultak változások, ez még mindig nem elegendő a 2009-es mutatók biztos teljesítéséhez.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!