Lesz pénz, ígéri Veres miniszter

A konszolidáció ugyan még érezteti hatását, de számottevő megszorító intézkedésekre nem kerül sor - ezzel konferálta fel Veres János pénzügyminiszter a 2008. évi költségvetést, amelyről első olvasatban ma tárgyalt a kormány.

Fogyassz, magyar!

A tárcavezető szerint a jövő évi büdzsé legfontosabb üzenete, hogy a reálbéreknek az ideivel szemben már nem kell csökkenniük, szinten maradás, vagy minimális, félszázalékos emelkedés következhet be. Ez ahhoz vezet, hogy a lakosságnak nem kell visszafognia magát a költekezésben, a háztartások fogyasztása nem mérséklődik tovább - előlegezte meg Veres.

A reálbérre vonatkozó kijelentésének fényében furcsa, hogy a pénzügyminiszter érdeklődésünkre nem kívánt információval szolgálni arról, a közszférában mekkora bruttó és nettó keresetnövelésre lehet számítani. Elmondása szerint csak akkor egészítik ki a költségvetési tervet, illetve a tervezésének alapjául szolgáló makroparamétereket a közalkalmazottakat és köztisztviselőket érintő bérnövekedési adattal, ha egyeztettek velük. A reálbérre vonatkozó előrejelzéshez azonban nélkülözhetetlen a közszféra bérnövelési prognózisa, ezért utóbbival már rendelkeznie kell a szaktárcának.

Sok pénz kell a végkielégítésekre

Az eddig ismertekhez képest nem sok újdonsággal szolgált a miniszter a jövő évi költségvetési tervről. Ami korábban nem volt tudott: az ideinél nagyobb tartalékkal készítik a büdzsét. Hogy pontosan mennyivel lesz több a 2007-re tervezett 225 milliárd forintnál a tartalék, az csak egy hét múlva dől el. Az körvonalazódik, hogy a mostanihoz hasonlóan négy jogcímen képzik meg ezt a 225 milliárdot is meghaladó puffert. 20 milliárd forintos központi egyensúlyi, 40-80 milliárd közötti általános, 85 milliárd körüli fejezeti egyensúlyi tartalékot hoznak létre, amihez még több tízmilliárdos céltartalékot csapnak. Utóbbiról csak annyit árult el Veres, hogy az idei 42 milliárdnál több lesz.

Ehhez azt kell tudni, hogy ez a tétel szolgál főként a közszférában végrehajtott, illetve végrehajtandó elbocsátások finanszírozására. Kérdésre válaszolva Veres nyomban jelezte, nem arról van szó, hogy a tavalyihoz és ideihez hasonló leépítésekre kell felkészülni. Inkább az a magyarázat, hogy az idei elbocsátások esetében a felmondási idő miatt a végkielégítések és egyéb kifizetések főként jövőre esedékesek.

Vége a maradványtartási kötelezettségnek

A pénzügyminiszter megerősítve lapunk korábbi információját elmondta, jövőre a sokéves előírást eltörölve nem lesz maradványtartási kötelezettség. A minisztériumok szükségszerűen nem tudják elkölteni egész éves keretüket, hiszen például a megkötött szerződések egy részénél a számlát csak a következő esztendőben egyenlítik ki. Az el nem költött összeg a maradvány, ami egy tárcánál néhány tízmilliárd forintra rúg alapesetben, így összességében államháztartási szinten normális körülmények között 300 milliárd forint körüli maradványnak kellene képződnie. Még az évtized elején hatalmasra duzzadt ez az állomány, a tavalyelőtt 550, múlt évben pedig 420 milliárd forint körüli összeget cipelt magán a büdzsé.

Az utóbbi években azért írták elő a maradványtartási kötelezettséget a minisztériumok számára (adott év végén ugyanakkora összegű maradvánnyal kellett rendelkezniük, mint a megelőző év végén), mert félő volt, hogy a minisztériumok gyorsan elköltenék a korábban felhalmozott pénz jelentős részét, borítva a költségvetést. Jövőre tehát már nem lenne ilyen megkötés a minisztériumok számára, mivel idén a normális szintre építenék le az állományt.

Kisebb hiánnyal

Ahogyan tegnapi sajtótájékoztatóján is elmondta a tárcavezető, a konvergenciaprogramban szereplőnél nagyobb növekedéssel és inflációval, valamint kisebb hiánnyal tervezik a költségvetést. Magyarán: 2,6 helyett 2,8 százalékos GDP-bővüléssel, 3,5 helyett 4,5 százalékos inflációval, 4,3 helyett 4,1 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulálnak.

A kabinet tehát egy hét múlva bólint rá a törvényjavaslatra, rá két napra, jövő pénteken pedig beterjesztik a csomagot az Országgyűléshez. A zárószavazást december közepén tarthatják.