Indexen a jövő évi költségvetés

1240 milliárd forint - jól véssük az eszünkbe ezt a számot, ennyi lesz ugyanis jövőre az egész államháztartás hiánya, központi költségvetésestül, tb-alapostól, elkülönített állami pénzalapostól és önkormányzatostól. Legalábbis a Pénzügyminisztérium egy olyan 2008. évi költségvetési törvénytervezetet terjeszt ma be a kormány elé másodszori tárgyalásra, amelyben ez az összeg szerepel a lapunk birtokába került dokumentumok tanúsága szerint. A kabinet múlt héten első olvasatban már egyeztetett a jövő évi büdzséről, ma pedig végleg rábólintanak a kormánytagok, hogy pénteken az Országgyűléshez beterjessze azt Veres János szakminiszter. Ezért minimális korrekciók még elképzelhetők a mai kormányülésen az Index által megszerzett törvénycsomagon, de lényegi változás minden bizonnyal már nem lesz.

Többlet lesz a tb-ben és az elkülönített pénzalapoknál

Hogy el tudjuk helyezni ezt a számot: az idei várható deficitnél úgy 25 százalékkal kisebb hiányt terveznek. Ez pedig úgy jön össze a fent említett négy alrendszer teljesítményéből, hogy messze a legnagyobb javulás a legnagyobb pénzeszsáknál, a központi költségvetésnél következik majd be - ha persze valóra is válnak az elképzelések. Ez az alrendszer 1138 milliárd forinttal fog többet költeni bevételeinél a törvény normaszöveg-tervének értelmében. (A 9034 milliárdos kiadási főösszeggel szemben 7896 milliárdos bevételi főösszeg szerepel.)

A helyi önkormányzatoknál lesz még mínuszban az egyenleg, 109 milliárddal. Az elkülönített állami pénzalapok 5 milliárdos, a tb-alapok pedig szabad szemmel alig érzékelhető mértékű, 2 milliárd forintos többletet produkálhatnak.

Ezek az úgynevezett pénzforgalmi számok, vagyis azok, amelyekkel megalkotja és jóváhagyja a mindenkori költségvetési törvényt a parlament és amelyek azt mutatják, hogy január 1-je és december 31-e között mennyi pénz folyik be az államkasszába és mennyi távozik onnan. Az EU-t és a befektetőket tán még ennél is jobban érdekli az államháztartás úgynevezett eredményszemléletű mutatója, mert az jobban visszaadja a büdzsé állapotát és kevésbé lehet ennél trükközni. Ezt szokta mindig emlegetni a pénzügyminiszter, amikor közli, hogy a költségvetés hiánya az uniós módszertan szerint a GDP x százaléka lesz.

A fent említett 1240 milliárdos pénzforgalmi deficithez 4,1 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű hiány tartozik. Ez a szám már ismerős lehet, mivel Veres János épp egy hete, a jövő évi költségvetést is a napirendjére tűző kormányülés után jelentette be, hogy ennyire tervezik a 2008-as egyenleget. Ha ezt be is tartják, akkor a konvergenciaprogramban vállaltnál jobb szaldóval zárhatja az évet a kormány jövőre is - ahogyan tette azt tavaly és fogja tenni idén elég nagy valószínűséggel, szemben a megelőző jópár esztendő gyakorlatával.

Kóka János vesztes

Ha közelebbről szemügyre vesszük a minisztériumokat és egyéb szervezeteket - a teljesség igénye nélkül például a bíróságokat, az Alkotmánybíróságot, az Országgyűlési Biztosok Hivatalát vagy a Gazdasági Versenyhivatalt - magában foglaló központi költségvetést, láthatjuk, hogy a tárcák döntő többsége jól jár. (A minisztériumokat és az ide sorolt szervezeteket együttesen fejezeteknek nevezik a költségvetési törvényben.) A 12 minisztériumból és a további 11 szervezetből összesen 16 fejezetgazda több pénzhez - támogatási előirányzathoz - jut a beszedett adókból és egyéb díjakból, mint idén. Kettőnél szintenmarad a támogatási summa, ötnél pedig visszaszorul az apanázs.

Az értékelést nagyban megnehezíti, hogy az uniós pénzeket jövőre egyetlen fejezetben tüntetik fel, míg idén bizonyos EU-források az EU-integráció fejezetnél, míg más közösségi pénzek a tárcáknál szétszórva találhatók meg. Magyarán: egy minisztériumnál tavaly még a mérlegében szerepeltek az őhozzá tartozó uniós pénzek, de idén már nem, és ez önmagában azt az összehasonlítást teszi nehézzé, hogy vajon az adott tárca végül is többől vagy kevesebből kénytelen gazdálkodni.

Például a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatási összege 2 milliárd forinttal apadt, a csökkenés pedig éppen az uniós források máshol történő feltüntetésével magyarázható. De van példa arra is, hogy hiába ez a módszertani váltás, a papíron így elvesztett százmilliókat, milliárdokat az adókból, egyéb bevételekből a tárcának juttatott pluszforrások ezt bőven ellensúlyozták. Ilyen az Egészségügyi Minisztérium.

Némi feladatátrendezésre is sor kerül: van, ahol egy fejezetgazdánál a feladatkörök bővülnek, s van, ahol már nem kell bizonyos ügyeket intézni.

Mindezek ellenére, ezeket figyelembe véve azonban megállapítható, hogy vannak nagy vesztesek és nagy nyertesek. Legjobban az SZDSZ-es prominens miniszter, Kóka János (igaz, ő csak év végéig marad ezen a pozícióban) szívhatja a fogát.

A GKM 2007-es támogatása csaknem félről - egészen pontosan 45 százalékáról - kénytelen lemondani. Ez abszolút értelemben is nagy tétel: a 600 milliárd forint helyett csak 329 milliárdot kap a közösből. Persze megvan ennek a magyarázata. Míg idén 111 milliárd forintos tőkemelést kellett végrehajtani a MÁV-ban, és 205 milliárdot emészt fel az idei sztrádaépítési program, addig jövőre a vasút tőkeemelését nem kell megismételni a tervek szerint, és a sztrádaberuházások az idei felét emésztik csak fel, vagyis ezáltal nyomban 213 milliárdos támogatás-csökkentés volt indokolt Kókáéknál.

A citromdíj második helyzettje pedig az önkormányzati és területfejlesztési tárca a maga 7 százalékos mínuszával.

Hogy mennyire megtévesztő az új struktúrában készített költségvetés, arra a legjobb példa talán a környezetvédelmi tárca esete. A GKM után a második legnagyobb arányú veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni a Fodor Gábor vezette minisztérium - ha nem vennénk figyelembe az erre a területre rendelkezésre álló, de nem ennél a fejezetnél könyvelt tételeket. A támogatási előirányzat alapján úgy 25 milliárdos mínusz adódna a KVVM esetében, ám ha hosszávesszük a környezetvédelmi és vízügyi célra szánt közösségi pénzeket, akkor már majdnem 18 milliárd forintos többletforrással rendelkezik a szaktárca az idei kasszájához képest. Valójában tehát nyertes tárcáról beszélhetünk. Márcsak azért is, mivel az eredetileg nekik szánt summánál 7 milliárddal többet sikerült kialkudnia Fodornak a lezajlott költségvetési egyeztetéseken.

Kiss Péter, Veres János, Szekeres Imre nyertes

A nagy nyertesek rangsorát - leszámítva a fent vázolt okok miatt az uniós pénzeket felügyelő Bajnai Gordont - a kancelláriaminiszter Kiss Péter vezeti: 28 százalékos (25 milliárd forintos) többletforrást sikerült kialkudnia. Nem sokkal utána a Pénzügyminisztérium következik, de persze ennek is megvan az oka. A 18 százalékos növekmény hátterében főként az áll, hogy a PM felügyelete alá tartozó APEH-nél, VPOP-nál és Magyar Államkincstárnál az ellenőrzések fokozásával indokolt jelentős létszámbővítést visznek keresztül, aminek természetszerűen megteremtik a pénzügyi feltételeit.

A honvédelmi minisztérium is kétszámjegyű bővülésnek örülhetnek - ami abszolút értelemben a legnagyobb, közel 32 milliárdos pluszt takar -, mert a NATO-kötelezettségvállalásunkat most igyekszünk teljesíteni. A rendőröknek és az oktatási, kulturális tárcának is igyekszik kedveskedni a kabinet.

És bár ahogy említettük, a többség többet kap, de a GKM nagy mínusza mindent visz, azaz összességében még kevesebb pénzt kapnak jövőre a minisztériumok és más szervezetek, mint idén. Majdnem 20 milliárddal csökken támogatási előirányzatuk, ami minimális, 1 százalékos visszavételt jelent, de a 4,5 százalékra várt infláció miatt reálértelemben annál súlyosabb érvágás.

Szépen folyik a pénz a MÁV-ba

Jobban elmélyülve a jövő évi költségvetési tervekbe néhány gyöngyszemre bukkanhatunk. A GKM 2008-ban tehát - a fent említettek értelmében - jóval kevesebbet szán sztrádaprogramra, ám a közúthálózat esetében egészen más a helyzet. Majdhogynem húszmilliárddal több, 124 milliárd forintból gazdálkodhat a közúthálózat fenntartásáért felelős útpénztár. A felfutó ppp-s autópályaépítéseknek megvan a böjtje, néhány milliárddal nő a magáncégnek fizetendő rendelkezésre állási díj az idei 51 milliárdról. És a MÁV-ba - bár tőkeemelés nem lesz - azért tovább öli az adóforintokat a közlekedési tárca: 135 milliárd forintot szán helyközi személyszállítási közszolgáltatásra és pályavasút fenntartására fordítani, aminek a nagyobb része - a múltbeli tapasztalatok alapján - a MÁV-nál fog landolni.

Az APEH-nél, a vámosoknál és pénzügyőröknél, valamint a Kincstárnál tucatszámra vesznek fel embereket az ellenőrzések fokozása miatt. (Az állami adóhatóságnál 1717 főt, a másik két intézménynél pár százat.) Ugyan mindhárom szervezetnek adnak pluszpénzt az újonnan belépők bérére és annak járulékaira, ám amíg a vámosoknál és pénzügyőröknél, valamint az Államkincstárnál ez együtt jár az infrastruktúra fejlesztésével, addig az APEH dologi kiadásra (értsd: új irodára, épületre, annak közüzemi díjára) nem kap többet az idei keretnél.

A pénzügyi gondokkal küzdő, ám nemrég gyorssegélyben részesített Mentőszolgálat úgy tűnik, jövőre hasonló szerepbe kényszerül. Az idei eredeti előirányzatát nemhogy növelnék jövőre, hanem még pár százmilliót el is vonnak tőlük.

Jövőre lendületet vesz a kormányzati negyed építése és az azzal kapcsolatos ügyek. Ezt jelzi, hogy a kormányzati negyed előkészítésére 8 milliárd forintnál is többet szánnak. Ebből közműfelújításra, a most az agrártárcának otthont adó, ám a jövőben a Miniszterelnöki Hivatalt vendégül látó épület fejújítására és például a Podmaniczky út átépítésére jutna forrás. Megkezdődhetnek az ingatlanértékesítések is. Nemcsak az átköltöző minisztériumok, azok háttérintézményei már feleslegessé vált épületeinek, telkeinek áruba bocsátásából, hanem más, ehhez nem kapcsolódó ingatlanok piacra dobásából 30 milliárdnál is többet akar kaszálni a kormány.

Jó lesz a nyugdíjasoknak

Ha azt nézzük, milyen feladatokra akar többet költeni a kabinet, a sor nem változik az ideihez képest. Több jut elsősorban nyugdíjakra, aztán családtámogatásra és szociális segélyekre, valamint az uniós projektek társfinanszírozására. (Lakástámogatást azonban néhány tízmilliárddal kevesebből is meg lehet oldani a terv szerint, mert a támogatott lakáshitel-állomány apad.)

A törvény normaszövegéből az is kiderül, hogy előre láthatóan csaknem 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Ez 4,5 százalékos infláció és 5,2 százalékos nettó keresetemelkedés miatt lesz így.

A közszolga akkor jár jól, ha kirúgják a kollégáját

A keresetemelés közszférában bizony kritikus pont, ez jól látszik abból is, hogy a dokumentum és a magyarázó indoklás is óvatosan fogalmaz e téren. Célként jelölik meg, hogy lehetőség szerint a reálkereset a közszférában ne csökkenjen. Ehhez pedig az infláció miatt legalább 4,5 százalékos nettó és körülbelül ugyanekkora bruttó bérnövelésre lenne szükség. Azt pedig nehéz lesz úgy produkálni, hogy az alapilletmények sem a köztisztviselőknél, sem a közalkalmazottaknál, sem a bíráknál, sem más közszolgánál nem emelkednek az idei szintről.

Mégis, a nettó és bruttó bérnövekedést attól reméli a kabinet, hogy a minimálbér és a garantált bérminiumum növekszik, az adójóváírás az átlag körül keresőknek használ igazán, az előmenetel is több haza vitt pénzt eredményez.

Ez azonban még kevésnek tűnik. A dokumentum is kilátásba helyezi, hogy a szakszervezetekkel folytatott egyeztetések hatására is növekedhet a bér. (A 13. havi bér kifizetésétől is keresetnövekedést remél a kormány.) És amitől még nőhet az alkalmazában maradó közszolgák jövedelme: társaik elbocsátása révén felszabaduló összeget is kioszthatják közöttük. A leépítések mértéke azonban nem olvasható ki az anyagból. Csak annyi derül ki, hogy úgy hatezerrel lehetne mérsékelni a költségvetési szféra körülbelül 260 ezres körét.

Ez ugyan elmarad a tavalyi és idei elbocsátási hullám mögött és az apadás egy része bekövetkezhet természetes fogyás révén is, vagyis amikor a foglalkoztatottak egy része elmegy nyugdíjba, ám ne feledjük: a 6 ezerrel kevesebb közszolga az elbocsátások, természetes fogyás és a létszámbővítés egyenlegeként adódik, márpedig jövőre - mint írtuk - az ellenőrzések miatt egy-két ezren köztisztviselőnek, közszolgának állnak.