Jövőre nagyobb lesz az állam

Jövőre megtermelünk 27 440 milliárd forintot, ennek azonban majdnem 45 százalékát el is veszi tőlünk az állam – derül ki a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatból, amelyet Veres János pénzügyminiszter átnyújtott Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Ezzel a kormány a szeptember 30-i határidőt betartva beterjesztette a Parlamenthez a jövő évi büdzsétervet.

Mi megmondtuk előre

Ahogyan már előre valószínűsítettük, az utolsó, szerdai kormányülésen a 2008-as költségvetésen csak minimálisan változtattak az Indexen megjelent, a kormányülésre bement tervezethez képest. Mondani sem kell, marginálisan bár, de nőtt az államháztartási hiány. Pár milliárd forinttal lett tehát végül nagyobb a betervezett deficit: 1244 milliárd forinttal fog többet költeni az állam jövőre a bevételeinél. Ez úgy jön ki, hogy 12 333 milliárdot szed be a magánszemélyektől, vállalkozásoktól és minden egyéb szervezettől a kormányzat, hogy aztán 13 577 milliárd forintot utaljon ki az államkasszából.

Ami fixen maradt: az uniós módszertan szerint számított, úgynevezett eredményszemléletű deficit a GDP 4,1 százalékát teszi ki, ha persze minden a sok száz oldalas dokumentumban vázoltaknak megfelelően alakul.

Többet költ az állam magára

Érdekes megállapításokra juthatunk, ha átnézzük, mire is költi el ezt a hatalmas summát az állam, hogyan oszlik meg az összes kiadás az egyes funkciók között. Úgy tűnik, a kisebb állam jelszava jövőre már nem lesz ráhúzható a büdzsére. Az állami működési funciókra ugyanis a 13,5 ezer milliárd forintnak a 13 százalékát költi a kormányzat, szemben az ideivel, amikor a teljes kiadás 12,6 százalékát fordították többek között a minisztériumok, intézmények működtetésére, a közszolgák fizetésére, alapkutatásra, védelemre.

Hogy mit is jelent ez a relatív növekedés? Nos, az ideinél 8,3 százalékkal (abszolút értelemben majdnem 140 milliárd forinttal) fog több jutni az állam működésére, pedig az infláció csak 4,5 százalékos lesz előreláthatóan.

Nem lehet elmenni szó nélkül elmenni amellett sem, hogy a törvényjavaslat általános indoklása szerint a rendőrségnek nem lenne oka panaszra, mivel "a rend és közbiztonságra fordított összegek – az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően – továbbra is kiemelt nagyságrendben szerepelnek a költségvetésben."

Ezzel szemben az összkiadások tortájából a rendvédelem és közbiztonság az elmúlt esztendőkhöz képest jövőre szakítanak ki a legkisebb szeletet. Nominálisan mindösszesen soványka másfél milliárd forinttal jut több erre a feladatra. De hát mondani sem kell, ez valójában kevesebb pénzt jelent, mivel az infláció ennél jóval nagyobb mértékű emelést kívánna meg ahhoz, hogy reálértelemben a rendvédelem és közbiztonság ellátására kötelezett szervek ne járjanak rosszul.

Egyre több jut nyugellátásra

A Gyurcsány-kabinet többet szán jóléti feladatokra is, de egyes területek jól járnak, míg mások kisebb hányadot fognak kiszakítani az összes kiadásból, mint idén. (Minden 10 forint elköltött pénzből 6 jóléti tevékenységet finanszíroz.) Milyen meglepő, jó lesz jövőre is nyugdíjasnak lenni. A nyugellátásokra 2 676 forintot, az összes állami kiadás hajszál híján egyötödét költjük. Csak a 13. havi nyugdíj 210 milliárdot emészt fel. A nyugellátások részaránya nagyot emelkedik, idén ennél másfél százalékponttal kisebb hányadot tett ki az erre fordított summa aránya.

Ahogyan Veres is mondta, családtámogatásra, szociális juttatásra is több pénz áll rendelkezésre, és többet emésztenek fel az uniós társfinanszírozású projektek is.

Vannak persze vesztesek is, amelyek között bizony találunk furcsamód ide sorolható feladatokat is. Hogy mást ne mondjunk: oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra az összes kiadás kisebb hányadát fordítja az állam, mint 2007-ben teszi. Így már talán érthető, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök miért hangoztatja nap mint nap, hogy 2009-ben bezzeg az oktatás és kultúra kiemelt terület lesz.

Az nem meglepetés, hogy az egészségügyi terület is kisebb tortaszelettel kénytelen beérni. Nagy visszaesés látszik a gazdasági funcióknál: 15,7 százalékról 14,1 százalékra szorul vissza a részarányuk, ami már nominálisan is kevesebb pénzt jelent. Ennek magyarázata, hogy jövőre a sztrádaprogram az idei summának a felét emészti csak fel, ráadásul nem lesz olyan nagyvonalú az állam a MÁV-val, mint tette azt idén. A vasúttársaság különböző jogcímeken idén úgy 270 milliárdos apanázst kap, jövőre ennek a felét.

Maradt az óvatos tervezés

Érdemes szólni még röviden arról, hogy megtartotta-e az idei büdzsénél az utóbbi éveket tekintve először követett gyakorlatát a Pénzügyminisztérium, vagyis hogy óvatosan tervezte-e meg a bevételeket. Lapunk megítélése szerint a konzervatív tervezést nem dobta sutba a tárca. Az egyes adóbevételi sorok reálisnak, kicsit óvatosnak tűnnek.

A bevételek között két tétel érdemel külön figyelmet. Az egyik a bankadó "jogutódja", a hitelintézeti járadék. Ebből idén 25 milliárdot terveztek beszedni, míg jövőre a törvényjavaslat tanúsága szerint mindösszesen 15 milliárdra számítanak ebből. A magyarázat az, hogy a 25 milliárdos idei elképzelés eltúlzottnak tűnik, ezért csak az idei tervhez képest várható jövőre kisebb bevétel a hitelintézeti járadéktól, az idei ténylegeshez képest picit még több is jöhet be.

A másik tétel a személyijövedelemadó-bevétel. Régóta úgy van, hogy az összes szja-bevétel 60 százaléka a központi költségvetésben marad, míg 40 százalékát visszaosztják a helyi önkormányzatoknak. Eddig a központi költségvetés mérlegében csak a 60 százalékos részt tüntették fel, és a központi költségvetés kiadásainál a visszaosztott 40 százalék nem jelent meg helyi önkormányzatok támogatásaként.

Most azonban áttérnek a bruttó módon való elszámolásra, vagyis a teljes 100 százalékot központi költségvetési bevételként tüntetik fel, ám a helyhatóságoknak juttatott 40 százalékot helyi önkormányzatok támogatása nevű sorba könyvelik el. Ez magyarázza azt, hogy mind az szja-bevétel, mind pedig a helyi önkormányzatok támogatása óriásit ugrik idénről jövőre.