Ami fontos, az eldőlt

2007.11.27. 17:22
Az Országgyűlés jóváhagyta a 2008. évi költségvetés fő számait. Eldőlt, hogy a tárcák mennyit kapnak és mennyit költhetnek. Kissé csökkent a betervezett hiány. Az MSZP és az SZDSZ az MDF-fel együtt úgy gondolta, nem szép szám a 4,9, ezért 5 százalékkal emelik a nyugdíjakat jövőre.

Rég volt példa olyan unalmas költségvetési szavazásra, mint a mai. Ez a koalíciós képviselők érdeme, ugyanis - szemben az utóbbi hetek eseményeivel, amikor is többször megtorpedózták a kormány elképzeléseit adó- és nyugdíjügyben, vagy éppen a köztisztviselői illetményrendszer tárgyában - fegyelmezetten nyomták az igen és a nem gombot a 2008. évi költségvetés legfontosabb döntéshozatala során. Pontosabban: szinte végig önmegtartóztatóak voltak, de az utolsó pillanatokban kisebb meglepetést azért okoztak.

Ami fontos, az ma eldőlt

Az Országgyűlésben ma ejtették meg az első körös szavazást a jövő évi büdzsétervhez benyújtott módosító javaslatokról, aminek végén kialakultak a főbb számok: a minisztériumok és más fejezetek (mint például az Alkotmánybíróság, a bíróságok vagy az Állami Számvevőszék), valamint a tb-alapok és az elkülönített állami pénzalapok keretszámai és az államháztartási hiány előirányzott összege. December közepéig folytatják a költségvetés tárgyalását, de a ma meghatározott számokon már nem lehet változtatni, csak minisztériumon, fejezeten belüli átcsoportosításra nyílik mód.

Ha szigorúan a papírra vetett dolgokat nézzük, azt mondhatjuk: a szocialista és szabad demokrata honatyák csupán két módosítót szavaztak be a kormány akarata ellenére, és a kabinet által kívánatosnak gondolt indítványoknak kivétel nélkül zölt utat adtak.

Valójában azonban az MSZP-frakció és az SZDSZ-képviselőcsoport azoknál a korrekcióknál nyomott igen gombot, amelyeket az elmúlt egy-két hét során ők harcoltak ki. A kormány a mai szavazás előtt az általa támogatandó felsorolásban ezeket a módosítókat tüntette fel, vagyis formálisan - két kivételtől eltekintve - a koalíciós erők nem szavazták szét a költségvetést, a jóváhagyott indítványokkal a kormány is egyetértett. Az egyik javaslat, amelyet a kabinet papíron nem engedett volna, de mégis átment, a szocialisták ötlete, és néhány nappal ezelőtt a kormány még egyetértett vele. Hagyták tehát az MSZP-frakciónak, hogy megmutathassa saját arcát. A javaslat ráadásul nem egetverő fontosságú indítvány: 200 millió forinttal emelik a tűzoltóknak jutó forrásokat.

A 2008. évi költségvetés főbb számai (milliárd forint)
Bevételi főösszeg Kiadási főösszeg Egyenleg
Központi költségvetés 7900 9017 -1118
Tb-alapok 4310 4308 2
Elkülönített állami pénzalapok 482 477 5
Helyi önkormányzatok* 3287 3398 -111
Összesen 15979 17200 -1222
* az önkormányzatok számaihoz nem kell törvényi felhatalmazás, azok csak tájékoztató jellegűek

Az már jóval érdekesebb, hogy a Fidesz vezetésével az ellenzéki képviselők a szocialisták és a szabad demokraták mellé álltak a szóban forgó pakk, vagyis a kormány által támogatott 26 módosító indítvány megszavazásakor. Illetve egy esetben nemet mondtak, de a kormánypárti többség mégis győzött a Hungarocontrolt érintő javaslat ügyében. A légi irányítást végző cég megmenekült 200 millió forint befizetésétől.

Nem tetszik, mert nem kerek

A voksolás vége igazi meglepetést tartogatott. A szocialisták és szabad demokraták, karöltve az MDF képviselőivel, elfogadtak egy furcsa módosítót, a kormány akarata ellenére. (Később Veres János pénzügyminiszter már azt mondta, ezzel a kabinet egyetért.) A nyugdíjemelésre betervezett summát 2,7 milliárd forinttal emelték, amit az indoklás szerint az ennyivel nagyobb áfabevételekből teremtenek elő.

A felelőtlen költségvetési gondolkodás mintapéldája lehetne ez a módosító, hiszen úgy vár több áfabevételt a számítottnál, hogy sem makropályát, sem más meghatározó tényezőt nem vitat, és ezt a csak papíron létező összeget nyomban tovább is adja a nyugdíjasoknak. (Veres a szavazás után a parlament költségvetési bizottságának ülésén azzal érvelt, a magas olajáron keresztül a tervezésnél figyelembe vettnél várhatóan magasabb lesz a benzinár, és ez többletáfaként gazdagítja a büdzsét. De ezt a benyújtó bizottság a szavazás előtt nem említette, csak hasraütésszerűen emelték fel az áfatételt.)

Nem lehet elmenni szó nélkül a javaslat mellett azért sem, amivel indokolja a nyugdíjra fordított pluszpénzt. A benyújtó ifjúsági és szociális bizottság azzal érvel, ne a törvényben rögzített képletből kijövő 4,9 százalékos nyugdíjemelésre kerüljön sor jövőre, hanem 5 százalékra, mert az szebb, kerekebb szám.

Három csomag

Az átengedett módosítókat három csoportra lehet osztani. Az egyik, SZDSZ-hez köthető csoport 22 milliárd forintot von el az állami intézményektől, és ezt nem költik el máshol, hanem a hiányt csökkentik vele. Elvonnak tehát 10 milliárdot a januártól felálló állami vagyonkezelő szervezettől, 6 milliárdot spórolnak az intézmények működési költségein, 3 milliárdot csípnek le a teljesítményértékelési keretből. A gazdasági tárca további 2 milliárdot áldoz fel saját büdzséjéből, és 1 milliárddal csapolják meg a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot.

A másik, 14 milliárdos tétel átcsoportosítást jelent az általános tartalékból, főként az önkormányzatoknak. A helyhatóságok ebből 9,3 milliárdhoz jutnak, a többi pénzből kisebb korrekciókat ejtenek meg. Valójában az, hogy az általános tartalék csökkentése révén adnak pluszforrásokat az önkormányzatoknak, a költségvetés puhítása - szemben a fent említett működési költséglefaragással.

A kisebb tételek

A beszavazott kisebb horderejű módosítások: többek között 700 millió forinttal kedveskednek az ÁNTSZ-nek, 43 millió forint többlettámogatáshoz jut a Magyar Vöröskereszt, 200 millió forint pluszpénzhez jutnak a Magyar Rádió művészeti együttesei, a népegészségügyre, szűrésre költhető keretet pedig megtoldják 300 millióval.

A harmadik, 40 milliárdos summához szintén az önkormányzatok jutnak, amiből az ott dolgozók béremelését finanszírozzák. Ez nem jelent puhítást, mivel a pénzt a direkt erre a célra félretett pufferből szerzik.

Az elfogadott módosítások révén összességében 22 milliárd forinttal apad a betervezett hiány.

A voksolás végén kialakultak tehát a jövő évi büdzsé fő számai. A négy alrendszerből álló teljes államháztartás 15 979 milliárd forintot szed be és 17 200 milliárd forintot oszt szét. Vagyis 1222 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt állítottak be a tervbe, mégpedig úgy, hogy a négy alrendszerből kettő, a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok fognak többet költeni bevételeiknél. Ami pedig a mindenki által figyelt mutatószámot, az úgynevezett uniós módszertan szerinti (eredményszemléletű) deficitet illeti: az eredetileg gondolt 4,1 helyett 4 százalékos GDP-arányos hiány jöhet össze, ha végül beigazolódik a kormány várakozása.