Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A minisztériumi elképzelések szerint a társasági törvény szerint a kft. általános törzstőkeminimuma a mai hárommillióról ezer forintra csökkenne, gyakorlatilag névlegessé válna. Nőnének viszont a vezető tisztségviselővel szemben támasztott gondossági követelmények: kötelező lesz az úgynevezett a fizetőképességi nyilatkozat.
Az ügyvezető nem osztogathat nagyvonalúan, következmények nélkül. Minden esetben, amikor akár osztalék, akár más jogcímen kifizetést teljesít a tagoknak, nyilatkoznia kell, hogy intézkedése megfelel a számviteli törvénynek és nem fenyegeti a cég likviditását.
Ha azonban a kft. csődbe jut, úgy vélelmezni kell, hogy a vezető tisztségviselő rosszhiszeműen járt el, amikor a fizetésképtelenség bekövetkeztekor nem hívta össze haladéktalanul a taggyűlést – ez egyébként ma is kötelessége –, illetve nem tett fizetőképes nyilatkozatot, vagy tett, de az nem felelt meg a valóságnak. A szakállamtitkár utalt arra: ez a megoldás számos országban érvényesül, és sokkal hatékonyabb, mint az alapításkori törzstőkeminimumot megkövetelő, formálisnak mondható szabály, amelyet Franciaországban éppúgy eltöröltek már, mint Angliában vagy Japánban.
A fantomcégek már az alapításkor kiszűrhetők, a gyanús tranzakciók megakadályozhatók lesznek egy új, a hitelezővédelmet szolgáló törvényjavaslattal, amely előírja, hogy társaságalapításnál, üzletrész-átruházásnál az ügyvéd, közjegyző – a közhiteles nyilvántartásokból – hozzájuthasson az alapítókkal, illetve a tulajdonosokkal kapcsolatos legfontosabb információkhoz. Az adatok alapján – indokolt esetben – meg kell tagadnia a szerződések ellenjegyzését.
Bővül a Btk.-ban a gazdasági bűncselekmények köre, illetve megújul több régi szabályozás. Így büntetőjogi felelősséggel is tartozik majd az, aki fantomizálja, eltünteti a céget, lehetetlenné teszi akár a székhely, akár a vezető tisztségviselő kilétének megállapítását, és ezáltal megingatja a közhiteles cégnyilvántartásba vetett hitet. Büntetőjogi felelősség terhelheti a könyvvizsgálót is, ha szándékosan hamisan záradékolja az éves beszámolót.
Újra szabályoznák a csődbüntettet, és pontosítanák többek között a saját tőke védelmére vonatkozó rendelkezéseket – mondta Gadó Gábor. A törvényjavaslatok az ősszel kerülhetnek a kormány elé.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
