A cégvezetők belefáradtak a politikai csatározásokba

Véget kellene vetni az ötletelésnek, az ígérgetéseknek, legalább középtávon kiszámítható gazdaságpolitikára volna szükség - így summázható a Világgazdaság által a politikai klímáról megkérdezett vállalati vezetők véleménye. Jámbor Zoltán, a Delphi Hungary Kft. humánpolitikai és kommunikációs igazgatója szerint már a dolgozók körében is az tapasztalható, hogy a politika szereplőitől elsősorban nyugalmat és kiszámíthatóságot várnának.

Mint mondta, az nem tud igazán a munkájára koncentrálni, akit folyton azzal "bombáznak", hogy holnap ennyi adót fizetsz, holnapután meg amannyit. Lehet, hogy három év múlva mehetsz nyugdíjba, de lehet, hogy csak öt év múlva. Lehet, hogy fizetni kell az orvosnál és az egyetemen, aztán mégsem. Jámbor hozzátette, így vannak ezzel a cégvezetők is, pláne egy olyan multinacionális vállalkozásnál, amelynél évente többmilliárdos beruházási programokról döntenek. Szerinte a kedvezőtlen tendenciákhoz is jobban lehet alkalmazkodni, mint az állandó bizonytalansághoz.

A környező országok példái is azt bizonyítják, hogy - különösen a középtávú gazdasági célok tekintetében - a különböző politikai erők között lehet józan kompromisszumot kötni, s ennek hamar látványos eredménye van - mint például Szlovákiában. Az nem vezet sehova, hogy a politika szereplői gyakran nemcsak egymásnak, hanem önmaguknak is ellentmondva nyilatkoznak a legkülönbözőbb kérdésekről, például az adócsökkentésről vagy az euró bevezetésének céldátumáról.

Varga József, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. ügyvezető igazgatója, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a közelmúltban egy fórumon úgy fogalmazott, amíg a politika ide-oda rángatja a gazdaságot, nem lesz kibontakozás.

Molnár Károly, a német tulajdonban lévő, az ország több pontján is gyártóbázist működtető Pilon Fémalkatrész Gyártó Kft. gazdasági igazgatója elmondta, a jelenlegi kiszámíthatatlan hazai politikai és gazdasági környezet nem segíti fejlesztési elképzeléseik megvalósítását. A két éve elkezdett, több mint egymilliárd forint értékű beruházási programjukat az anyacég nemrég leállította, elkezdődött annak átdolgozása.

Az ügyben végleges döntés ugyan még nem született, ám valószínű, hogy idehaza a tervezettnél mintegy 250-300 millió forinttal kevesebbet költenek majd fejlesztésre, az említett összeget pedig inkább romániai gyáruk bővítésére fordítják. Molnár hozzátette, megítélése szerint egyik hazai politikai erőnek sincs jól körvonalazható, a beruházásokat, a vállalkozások fejlesztését ösztönző, például kiszámítható adócsökkentéssel kombinált középtávú gazdasági programja. A magyar pártok számára változatlanul a népszerűség és a választási győzelem a legfontosabb. A források hiányára panaszkodnak, miközben elfolyik a pénz olyan állami beruházásokra, amelyeket a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem, vagy nem ebben a formában kellene megvalósítani.

A gazdasági igazgató szerint az anyavállalat vezetői nemrég ámulva nézték az egyik nyugat-dunántúli város nemrég elkészült, külső megjelenésében is hivalkodó, rézcsatornás, márvánnyal burkolt középületét, de azt is nehezen lehet nekik megmagyarázni, hogy egy gazdasági gondokkal küzdő országban miért kell "minden második faluban" közpénzből gazdaságosan nem működtethető fürdőt építeni.

A svájci tulajdonban lévő, elsősorban autóalkatrészeket gyártó Loret Műanyagtechnikai Kft. ügyvezető igazgatója, Suhajda Pál így fogalmaz: a politikai bizonytalanság nem tesz jót az üzletnek, negatívan hat a befektetőkre. A termelés kihelyezése miatt az anyacég Kelet-Közép-Európában idén közel 30 millió euró értékű beruházási programot hajt végre. Mindez a térségben közel félezer új munkahelyet jelent majd - nagy kérdés, hogy ebből mennyi jut Magyarországnak, mert olykor "nüanszokon" múlik a dolog. Mindenesetre az adócsökkentések újbóli elhalasztása nem növeli az esélyeinket, de az sem, hogy előrehozott választásokra van szükség - állította az igazgató.

Ugyanakkor a napi belpolitikai csatározásoknál is nagyobb baj, hogy a pártok között jószerével a rendszerváltás óta nincs konszenzus az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben. Az országban nem mondatik ki, hogy az értékteremtő munka az első. Sokszor úgy néz ki, hogy annak van félnivalója, aki dolgozik, s ebből adódóan néha hibázik, de annak nincs, aki csak az állami javakból akar részesülni. Suhajda hozzátette, a közelmúltban betanított munkásokat kerestek három műszakos munkarendbe, bruttó 110-120 ezer forintért. Miután közölték a kereseti lehetőségeket, tíz jelentkezőből nyolc azt mondta, ennél többet teremt elő a családja számára segélyből meg némi fusizásból, ráadásul akkor dolgozik, amikor kedve van.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!