Valaki állja a kamatemelést

"Járai-járulék" Az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese szerint az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikája és a jegybanki alapkamat emelése vezetett oda, hogy szigorították a lakáshitelek rendszerét; Juhász Gábor erről csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján beszélt. "Orbán Viktor téves gazdaságpolitikája az, amely gyakorlatilag háromévi üzemelés után egyszerűen kipukkadt, és pontosan az a pénzügyminiszter, aki ezt elkezdte, kényszerült - jegybankelnökként immár - abba a helyzetbe, hogy drasztikusan kamatot emelt" - mondta a szocialista politikus. Szavai szerint a jegybanki alapkamat háromszázalékos emelése - amit "Járai-járuléknak" nevezett - vezetett oda, hogy szigorítani kellett a lakáshitelek rendszerén. Hozzátette, a "Járai-járulékot" most a lakáshitelt felvevők fizetik meg.

A kormány szerdán megváltoztatta a támogatott lakáshitelek kamatfeltételeit. A változás nem érinti visszamenőlegesen a már megkötött szerződéseket, de felmerült a kérdés, hogy az egyéves kamatperiódusban kötött hitelszerződések esetében minden a régiben marad-e.

Ki fizet?

Ebben az esetben ugyanis évente felülvizsgálják a kamat mértékét, így a mostani megváltozott feltételekkel az előbb említett szerződéseknél, a jegybanki kamatemelés után a bankok megemelik a hitelek kamatait. Az állam azonban vállalta, hogy a hitelplafon nem megy hat százalék fölé ezeknél a szerződéseknél.

Itt merült fel a kérdés, hogy a bankok veszteségét ki állja: az ügyfélre hárítják azt, vagy az állam fizeti. Az Indexnek csütörtökön a kormányzati politikusok sokáig nem tudtak válaszolni, majd egymásnak némileg ellentmondó nyilatkozatokat tettek.

Az ügyfél is rosszabbul járhat

Csabai Lászlóné elmondta, a hitelek kamatplafonját az állam hat százalékban állapította meg, és ezt visszamenőlegesen sem változik. A banki kamatemelést az ügyfelek nem érzékelik (hiszen erre vállalt garanciát az állam). Ezért a különbözetet az állam állja.

Ezzel szemben Csák Csongor, a Pénzügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy a bankok lesznek kénytelenek lenyelni a különbözet egy részét. A támogatás mértéke az állampapír-referencia hozam 105 százaléka, így az emelkedő jegybanki kamatok miatt a támogatás összege is emelkedik. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam is osztozik a teherben - magyarázta Csák Csongor. Emellett még az ügyfél is rosszabbul jár "egy hajszállal", mert ott, ahol eddig hat százalék volt a plafon, ott az eddig alkalmazott 5,5 helyett mondjuk 5,7 százalékra nõ a valós ügyfélteher.

Azon kérdésünkre, hogy a kereskedelmi bankok lenyelik-e nyereségük csökkenését, a szóvivő kijelentette, hogy ez így is jó üzlet azoknak. Szerinte nem valószínű, hogy a szerződések romlása miatt, a pénzintézetek kilépnének a támogatott lakáshitelezési rendszerből.