Tíz százalék fölé mehet a 2006-os deficit

Az elemző a jövő évi igen magas, akár 10 százalék feletti államháztartási hiány lehetőségét egyrészt azzal indokolja, hogy a hivatalos, 4,7 százalékos célba nem számolták bele sem a Gripen-beszerzések (a GDP legalább 0,5 százaléka), sem az autópálya-építések költségvetési terheit. Utóbbinak csak a közvetlen költségvetési terhei szerepelnek a büdzsében, csak ez mintegy negyvenmilliárd forintot jelent.

Átvállalt adósságok?

Emellett az is jelentősen megemelheti a tényleges hiányszámot, hogy az új kormány "átvállalja" a régi kormány "adósságait", azaz azokat a garanciavállalásokat, hiteleket is beállítja az aktuális hiány kereteibe, amelyek ott egyébként nem szerepelnek. Ilyen lehet egyebek mellett a MÁV adósságának átvállalása. Hasonló bekövetkezett 2002-ben is, akkor hirtelen 9,2 százalékra ugrott a deficit a GDP arányában az előző évi 4 százalék körüli szintről. Arra az eshetőségre, hogy a görgetett terheket az új kormány a hivatalos hiánykimutatásokban is feltüntesse, mintegy két héttel ezelőtt már Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója is felhívta a figyelmet.

A londoni elemző szerint annak ellenére, hogy a pénzforgalmi szemléletű hiány 2006-ban a tervek szerint 4,6 százalékkal nő - de utal arra, hogy bizonyos adóbevételi tervek túlzottan optimistának tűnnek -, a tényleges fiskális keresleti hatás a gazdaságra lényegesen visszafogottabb lehet a hiányszámok által elsőre sugalltaknál. A hatás mértékét Weeks nagyjából a GDP 1 százalékára teszi (a jegybank augusztusi inflációs jelentésében 0,8 százalék szerepelt).

Jövőre a GDP arányában 8,8 százalékos folyó fizetési mérleg hiányt vár az elemző az idei 9 százalék körüli után. Néhány nappal ezelőtt már megjelentetett egy elemzést a szakértő arról, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá a hiány finanszírozásához. Ehhez most újabb tételek adódhatnak. Weeks szerint az ajánlatok alapján az látszik, hogy a Budapest Airport Rt. privatizációján a befutó mintegy kétmilliárd eurónyi (500 milliárd forintnyi) összeget fizethet, emellett az esélyes magyarországi Hankook-beruházás külföldi működőtőke-beáramlás címén további 500 millió eurós (nem adóssággeneráló) finanszírozási tételt jelent. Weeks várakozásai szerint a most bejelentett 500 millió eurós állami devizakötvény-kibocsátás után a jövő év elején további devizakötvény-kibocsátások jöhetnek.

Az elemző néhány nappal ezelőtti jelentéséhez hasonlóan most is úgy fogalmazott, hogy nem számít a forint jelentős, hirtelen gyengülésére. Emellett ismét jelezte, hogy várakozása szerint az MNB a magasra duzzadt devizatartalékából folyamatosan csepegtethet a devizapiacra (gyengülő forint ellensúlyozására eurót ad el).

Weeks szerint az inflációs folyamatok nem támasztanának alá egy esetleges kamatemelést, de jelezte, hogy a jelenleg érvényes prognózisuk szerinti két további kamatcsökkentés ambiciózus a jelenlegi globális befektetői környezetet nézve. Azt is megjegyezte ugyanakkor: nem gondolja, a Járai Zsigmond által meglebegtetett kamatemelési alternatíva a Monetáris Tanács "szélesebb rétegeinek" véleményét tükrözné.