Kell-e félni a devizahiteltől?

Egy igazán megalapozott döntés meghozatalához az alacsony törlesztőrészleten túl kell látni, tisztában kell lenni azzal, hogyan épül fel a konstrukció, és ebből adódóan milyen kockázatokkal kell számolni.

Árfolyamkockázat

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy amennyiben svájci frankban veszünk fel hitelt, akkor például nem tízmillió forinttal tartozunk a banknak, hanem az ennek megfelelő devizaösszeggel. Igaz, hogy a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, a tartozást azonban frankban tartja nyilván a bank. Mivel a legtöbb hitelfelvevő forintban szerzi jövedelmét, minden egyes hónapban meg kell vásárolnia a törlesztéshez szükséges devizamennyiséget, mely az árfolyammozgás függvényében hónapról hónapra más összegbe kerülhet.

Az árfolyamváltozásról érdemes megjegyezni, hogy ha a forint erősödik, kevesebb forintból tudjuk megvenni az aktuális hónapban szükséges frankot, így jobban járunk, míg forintgyengülés esetén ezzel ellentétes a hatás. Például ha a forint svájci frankkal szembeni árfolyama 160-ról 155-re erősödik, akkor a havi 500 frankos törlesztőrészlet megfizetéséhez 2500 forinttal kevesebbre van szükség.

Kamatkockázat

Az árfolyamkockázat mellett ki kell emelni, hogy a forinthitelhez hasonlóan a deviza alapú konstrukcióknál is szembesülünk kamatkockázattal, amely a következőből adódik.

Ha a svájci jegybank kamatot emel, megemelkedik devizahitelünk kamata a következő periódusra, emellett azonban azonnali hatásként érzékeljük, hogy a frank erősödéséből adódóan több forintot kell adnunk a havi törlesztőrészletnek megfelelő devizáért. A kamatváltozás hatását elkülönülten vizsgálva azt mondhatjuk, egy 25 bázispontos svájci kamatemelés nagyságrendileg 2,5 százalékkal emeli meg a következő kamatperiódusra vonatkozó törlesztőrészletet.

Mi alapján érdemes választani?

A piacon alapvetően a forinthitel mellett az euró és a svájci frank alapú konstrukciók közül lehet választani. A három alternatíva pár perc alatt csökkenthető, a forint ugyanis csak támogatott konstrukciók esetén lehet versenyképes a svájci frankkal szemben, az euró pedig számos hitelösszeg-futamidő kombinációnál magasabb törlesztőrészlettel jár, mint a forinthitel. (Mindent összevéve euróban esetleg azért lehet érdemes gondolkodni, mert hosszabb futamidő alatt minden bizonnyal hazánk is csatlakozik az eurózónához, így a jövedelem és a törlesztés devizaneme megegyezik majd, azaz megszűnik az árfolyamkockázat.)

Nézzünk tehát a forinthitelnél és a svájci franknál egy egyszerű számpéldát, amely megkönnyítheti a döntést. Ha ötmillió forint felvételét tekintjük tízéves futamidőre, lehetőségünk van a támogatott és piaci kamatozású forintkonstrukciókat is megvizsgálni. Ebben az esetben svájcifrank-hitelnél a havi törlesztőrészlet 356,15 frankra, azaz 55 067 forintra tehető (az adott bank által alkalmazott 154,6-os árfolyam mellett), míg támogatott forinthitel esetén 56 464 forintot kellene havonta fizetnünk. (Állami támogatású konstrukciót azok vehetnek igénybe, akik korábban ezt nem tették, és a jogszabály által behatárolt kereteken belüli értékű és méretű ingatlant vásárolnak.) Ha nem vagyunk jogosultak állami támogatásra, forinthitelnél a havi törlesztés felkúszik 70 ezer forintra.

Az árfolyamkockázat mérlegelése szempontjából érdemes megvizsgálni, milyen forint/svájci frank árfolyam mellett érné meg jobban hazai pénznemben eladósodni. A példánknál maradva a támogatott forinthitel már 158,5 HUF/CHF árfolyam mellett megérheti, a piaci kamatozású konstrukció diadalához azonban teljesen irreálisnak tűnő szintre, 196,5-re kellene felkúsznia a kurzusnak, amely csaknem 28 százalékos gyengülést jelentene a jelenlegi szintről. (A középárfolyam jelenleg 154,1 körül tartózkodik.)

A jövedelem harmada

Mielőtt elhamarkodottan azt a következtetést vonnánk le, hogy máris megtaláltuk a nekünk megfelelő hitelfajtát, mindenképpen ki kell emelni, hogy jövedelmünket sose szabad egy egészséges mértéknél jobban leterhelni. A havi törlesztőrészlet optimális esetben nem haladhatja meg a jövedelem 30 százalékát, a deviza alapú konstrukciók esetében azonban számításba kell venni, hogy hosszú távon ugyan feltehetően jobban járunk, mint a forinthitellel, a rövid távú forintgyengülési periódusokat azonban át kell tudni vészelni.

Ha túlterheljük a jövedelmet, és bekövetkezik egy jelentősebb forintgyengülés, előfordulhat, hogy épp a legrosszabbkor ijedünk meg és konvertáltatjuk hitelünket forintra. Az optimális devizanem, hitelösszeg és futamidő megválasztása mellett kérdésként merülhet még fel a kamatperiódus hossza is, amely alatt, a korábbi példának megfelelően, a külföldi kamatváltozás nem érint bennünket közvetlenül, ez csak később árazódik be. Mindent összevéve érdemes lehet a komplex döntési helyzetet egy olyan szakértővel átbeszélni, aki a jövedelem terhelhetősége mellett a devizapiacokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban is tud tanácsot adni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!