További Magyar cikkek
A szökőnaphatás, illetve a mezőgazdasági termelés számára kedvezőnek látszó időjárási tényezők mellett az év második felében az EU-forrásokból meginduló új állami beruházások jelenthetnek növekedési impulzust. Ugyanakkor a termelés és a felhasználás több eleme is magán viseli a fiskális kiigazítás negatív hatásait. A lakossági fogyasztás stagnál, a beruházások igen gyenge tempóban emelkednek az idén, a export-import olló pedig a lanyhuló uniós konjunktúra miatt - csökkenő külkereskedelmi dinamika mellett - szűkül valamelyest. Az adóterhek a régióban a legmagasabbak, és az elhúzódó politikai, gazdaságpolitikai bizonytalanság sem teremt kedvező feltételeket a gazdasági növekedéshez.
A magyar gazdaság relatív (térségi) pozíciója rendkívül kedvezőtlen annak ellenére, hogy a régió gazdasági lassulnak, mi pedig enyhén gyorsulunk. A többi ország növekedési előnye 3-9 százalékpont, vagyis a lemaradás továbbra is jellemző - hívta fel a figyelmet Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Egyelőre nem látunk jeleket a depressziós állapotból való kitörésre.
Kamatemelésre van szükség
Az inflációs kilátások romlása elsősorban az olaj- és élelmiszerárak folyamatos emelkedésére vezethető vissza, de a közgazdászok megemlítik a tartósabb tényezőnek számító növekvő inflációs várakozásokat is.
Éppen ezért a folyamatoknak a kamatpolitikára is van hatása - mondta Palócz Éva. A jegybank dolga ilyen helyzetben nem könnyű, mert az inflációs cél és a gyenge reálgazdasági teljesítmény dilemmáját nehéz feloldani. Sejtésem szerint emelni fog a monetáris tanács, mert ebben a helyzetben nem nagyon tehet mást - húzta alá Palócz. Bár a külső sokkok ellen nem tud hatékonyan védekezni, de a várakozások erősödését és az energia drágulását fékezni tudja a forint erősítése révén.
A Kopint rövid távon 25 bázispontos, azaz negyed százalékpontos kamatemelést vár. A jegybank hivatkozhatna ugyan az egyedi költségsokkokra, de a kiábrándító májusi inflációs adat után rövid távon nem kerülhető el a szigorítás. A további lépések kapcsán a bérfolyamatok lehetnek meghatározók, de míg korábban egy gyorsabb és hamarabb kezdődő kamatcsökkentéssel számoltak a kutatók, addigra ez már nem egy lehetséges forgatókönyv.
Az inflációs cél módosításának lehetőségéről szólva Palócz elmondta: a pénzpiaci szakértők szerint ez a lépés a jegybank hitelességét rontaná, és ezzel több kárt tudna okozni, mint amennyi hasznot ez jelentene.
Kimagaslóan nagy az államadósság nálunk
Az államháztartás helyzetét megnyugtatónak tartják a tekintetben a kutatók, hogy a 4 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülését nem fenyegeti veszély, annak ellenére sem, hogy az államadóssággal összefüggő kiadások a magasabb kamatpálya, illetve a nemzetközi környezet miatt túlteljesülnek. Ezzel együtt a magyar államadósság továbbra is növekvő pályán van, GDP-arányosan 67 százalékos lehet az év végi állomány. A többi visegrádi országban ez a mutató csökkent, vagy jóval alacsonyabb szinten stagnált, így most már kimagaslóan a magyar adat a legmagasabb.