Csomag a devizahiteleseknek

Gyurcsány Ferenc a devizahiteleseket érintő három lépésből álló csomagot jelentett be. Veres János pénzügyminiszter a kereskedelmi bankok vezetőivel és a Bankszövetség tisztségviselőivel megállapodott egy olyan pakkban, amelynek célja, hogy meggátolják a devizahitelt felvevők terheinek egekbe emelkedését. Jövő héten írják alá a megállapodást, a kormány nem törvényt hoz, de rábírja a bankokat, hogy minél egyszerűbb, világos eljárásokat alakítsanak ki a három intézkedés keretében.

Egyrészt, ha a devizahitelt felvett adós kéri, a törlesztési időszakot hosszabbítsa a bank úgy, hogy a havi törlesztőrészlet összege nem változik. Másodrészt, ha valakinek devizaadóssága van és úgy gondolja, hogy az árfolyammozgás túl nagy kockázat számára, és ezért át akar térni forinthitelre, akkor ezt külön költség nélkül megtehesse. Harmadrészt, ha valaki önhibáján kívül nehézségbe kerül (például elvesztette munkahelyét) és nem tudja vállalni egy ideig a törlesztést, akkor a megállapodás értelmében a bankok készek lesznek arra, hogy a törlesztőrészletet átmenetileg csökkentsék vagy akár átmenetileg fel is függesszék a törlesztést az adós kérésére.

Nem voltak vita nélküli az egyeztetések, ismerte el Gyurcsány. Hozzátette: örül annak, hogy nem jogszabállyal kell ezeket kikényszeríteni a bankoktól, hanem a hitelintézetek egy megállapodást betartva így járnak el.

Mi van a forinttal?

Gyurcsány kérdésre válaszolva jelezte, hogy el kell tudni azt dönteni, hogy spekulációs támadással állunk-e szemben, vagy a fundamentumokkal van-e a baj. Azt hallják, mondta a kormányfő, hogy ma egyöntetűen spekulációs nyomásnak titulálják a forint elleni attakot. Pénzügyi spekulációra pedig pénzügyi választ kell adni - hárította el azt a piacon felmerült igényt, hogy esetleg a költségvetési kiadásokból még faragjanak.

Hozzáfűzte, hogy folyamatosan elemzik persze a helyzetet és ha úgy látják, a kormány más lépésre is kész. A miniszterelnök célzott arra is, hogy a néhány napja újra benyújtott, átdolgozott 2009-es költségvetésben szereplő, durván 300 milliárdos tartaléknál még nagyobbat kellene képezni, mivel nem lehet látni, jövőre mi vár ránk, hogyan alakulnak a gazdasági folyamatok. Aztán ha már látjuk jövő év közben, hogy az egészet nem kell felhasználnunk, akkor dönthetünk arról, hogy hiánycsökkentésre vagy az államadósság mérséklésére, esetleg adócsökkentésre fordítjuk a megmaradt tartalékot, jelentette ki Gyurcsány.

Gyurcsány kitért arra is, hogy most a mértéktartásnak van itt a helye politikai értelemben is, az együttműködésre van most szükség, nem pedig a politikai versenyre. Méltatta a mai ötpárti egyeztetést az adócsomagról, a költségvetési plafonról, a költségvetési tanácsról, külön kiemelte, hogy az MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselője közösen állt a nyilvánosság elé a konzultáció eredményeit ismertetve.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!