Egyre népszerűbbek a devizahitelek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) februári elemzésében úgy látta: 2004-ben 60-80 milliárd forinttal nőhet a devizaalapú lakáshitelek állománya. Ma már úgy tűnik, a devizahitelek akár az idei lakáshitel-kiáramlás felét is adhatják. A CIB Banknál például a devizahitel-igénylés túlsúlyáról beszélnek. Igaz ugyan, hogy ez a bank csak a lakáshitelpiac öt százalékát bírja, ám az FHB is úgy számítja, hogy az új lakáshitelek 30-35 százalékát már devizahitelben kötötték ebben az évben.

A trendet rendkívüli módon felerősítheti, hogy információink szerint júliusban az OTP Bank is belép a deviza-lakáshitelek piacára svájcifrank- és euróalapú termékével. Hasonló lépésre készül a HVB Bank is. Ilyen konstrukciókat június 1-jétől már az FHB is kínál. Szolnokiné Pap Judit, az MNB Pénzügyi Stabilitási Főosztályának osztályvezetője az Institute for International Resarch GmbH (IIR) által szervezett, Lakossági üzletág a bankszektorban, 2004 című konferencián elmondta, hogy a bankrendszer devizaalapú lakáshitelekből származó kintlévősége az idei első negyedév végén még csak 19,3 milliárd forint volt.

Eddig nem volt népszerű

Eddig tehát a legkevésbé sem volt népszerű a lakosság körében ez a konstrukció. A kintlévőségből 2004 első három hónapjának állománybővülése még csupán 975 millió forintot tett ki. A bankok a kamattámogatás decemberi csökkentése előtt még 540,6 milliárd forintra jósolták a lakáshitelek 2004-es állománybővülését, ezután azonban hamar visszavették az előrejelzést, 361,7 milliárd forintra. Emellett a tényleges idei állománynövekedésből le kell vonni a decemberi hitelfelvételi roham hatását, ami 100-110 milliárd forintot tett hozzá az idei állománynövekedéshez. Ennek levonásával 250-260 milliárd forint lehet a lakáshitelek 2004-es állománynövekedése.

Az előrejelzésben a készítésekor még csak a forintalapú kamattámogatott hitelek szerepeltek, ám a bankárok legújabb vélekedései szerint abba ma már bele kell érteni a devizahitelek állománynövekedését is. Megfigyelők szerint mivel az utóbbi hónapokban alapjaiban strukturálódott át a banki termékpaletta és marketingtevékenység, továbbá mivel az idén már minden lakossági bank beszáll a devizahitelezésbe, várhatóan közel ugyanannyi devizahitel fogyhat, mint amennyi forintalapú lakáshitel. Ugyanakkor ez csak durva becslés, hiszen manapság nehéz előre jelezni a trendeket.

Kamatcsökkenés

Az MNB szakértője szerint hosszabb távon a devizahitelek ellen hat majd a forintkamatok csökkenése. A devizahitelek térnyerése előnyös a bankoknak, mivel az euróalapú hiteleken 5,5 és 8 százalék között van a kamatmarzs, a svájcifrank-alapúnál pedig 4,5 és 7 százalék között alakul. Ezzel szemben a kamattámogatott forinthitelek kamatmarzsa ma 1,8 és 3,2 százalék között szóródik. (Ez a decemberi módosítás előtt még 3,4-5,4 százalék volt, a tavaly nyári, első szigorítás előtti "aranykorban" pedig még 7-9 százalékos kamatmarzsot zsebeltek be a konstrukción.)

Az MNB szakértője kiemeli, hogy a bankoknak 2004-ben 12,3 milliárd forint bevételük származik majd az új folyósítású, kamattámogatott hitelekből, ám ha decemberben nem változott volna a kamattámogatás, 26,3 milliárd forintot tehettek volna zsebre. A magasabb kamatmarzsú devizahitelek térnyerése az utóbbi összeghez közelítheti a bevételeket. Az új lakásokra felvett hitelek aránya az idén az összes hitel 36 százalékát érheti el, ez 2003-ban 29 százalék volt. Ugyancsak érdekes, hogy a kamattámogatás módosítása előtt a bankok úgy vélték, a lakosság 120 milliárd forintnyi új lakásra szóló hitelt vesz fel, míg a támogatás csökkentése utáni már azt gondolták, hogy ez 128,6 milliárd forint lesz 2004-ben. Az MNB erre az évre előrevetíti a lakáshitel-portfólió minőségének romlását is. A deviza-lakáshitelekkel kapcsolatban az MNB szakértője kiemelten felhívta a figyelmet a kamat- és az árfolyamkockázatokra.