Többen dolgoznának, mint amennyi munka van
A kis és közepes hálózatot fenntartó szervezetek havonta hat-nyolcszáz fiatalnak tudnak munkát biztosítani. Leggyakrabban a csomagolás, raktári munka, telemarketing, árufeltöltés, adatrögzítés és irodai kisegítő munka közül lehet választani.
A diákok szívesebben keresnének pénzt olyan kvalifikáltabb munkakörökben, mint a szoftvertesztelés, fordítás - állítja Pataki Zoltán, a Jobland Iskolaszövetkezet marketingigazgatója. Pataki szerint a diákmunka szezonalitása visszaszorulóban van, egyre többen vállalnak munkát tanév közben is megélhetési vagy szórakozási költségeik fedezésére. Évekkel ezelőtt még keresni kellett egy-egy munkához a jelentkezőket. Ma jóval több a jelentkező, mint a munka - ez persze nyáron fokozottan érvényes.
Ötvenezer alatt szinte nincs levonás
A diákok egy hónap alatt átlagosan 60-70 ezer forintot kereshetnek, ha az egész hónapot ledolgozzák. A jellemző tényleges bérszint azonban 50 ezer forint alatt marad, ami adózás szempontjából kedvezőbb számukra.
A bruttó bérből, ami a közvetítői járulék levonása után keletkezik, egy-egy százalék munkaadói és munkavállalói járulékot, valamint húsz százalék személyi jövedelemadót vonnak le. Ez utóbbiból 18 százalékot adójóváírás címén visszakap a diák, így bruttó keresetének 97 százalékát viszi haza.
Az ötven-százezer forintos sávban harminc, százezer forint felett pedig negyven százalék az szja. Az utóbbi kereset azonban a diákmunkáknál csak elvétve fordul elő.
A foglalkoztató is jól jár az iskolaszövetkezettel
A diákokat jogilag az iskolaszövetkezetek foglalkoztatják, a megbízók a szövetkezetnek egy-egy projektre fizetnek meghatározott díjat. Az iskolaszövetkezet ennek 20-25 százalékát veszi le közvetítési jutalékként, amiből a működési költséget, az alkalmazottak bérét finanszírozza.
A foglalkoztató jobban jár, ha iskolaszövetkezeten keresztül keres munkaerőt. Így ugyanis nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie és az emberi erőforrás szervezésére sem kell külön energiát fordítania - véli Pataki.