Kezdődik a milliárdokat érő diákmunka főszezonja

2008.06.17. 08:07
Májusban már alig lehetett júniusi-júliusi munkára jelentkezni, mivel ezekre a megbízásokra pillanatok alatt találnak jelentkezőket az iskolaszövetkezetek az év közben is rendszeresen dolgozó diákok közül.

Egyes becslések szerint évente 200-220 ezer diák vállal munkát iskolaszövetkezeteken keresztül. Karácsony Mihály, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke úgy véli, az általuk megtermelt érték éves szinten 14-15 milliárd forint, ebből 7-8 milliárd jut közvetlenül hozzájuk.

Bár egyre több helyen lehet diákmunkást kereső hirdetésekre bukkanni (online apróhirdetési szakoldalaktól kedve az állásközvetítő portálokon át a cégek saját honlapjáig), a megbízások mintegy 80 százaléka 7-8 nagyobb, felsőoktatáshoz, illetve intézményekhez kötődő iskolaszövetkezeten keresztül bonyolódik.

Az idén alapított Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének becslése szerint ötvenre tehető az országszerte iskolaszövetkezeti formában működő vállalkozások száma. Mivel az iskolaszövetkezeteken keresztül szervezett munkavállalás járulékmentes a munkáltató számára - egyszeri költségként elszámolható és kevesebb az adminisztráció is -, kifejezetten kedvelt eszköz projektmunkáknál vagy a hiányzó, netán szabadságon lévő munkaerő pótlására. Az már más kérdés, hogy azért egyes szövetkezetek vonják a járulékokat a diákok keresetéből.

Főleg a fővárosban gyakoriak az irodai munkakörökkel, informatikai, gazdasági, hr-szaktudást vagy kifejezetten jó nyelvismeretet igénylő fordítási, ügyfélszolgálatos, recepciós feladatok ellátásával kapcsolatos megbízások. Ezekért általában viszonylag magas órabéreket fizetnek a szövetkezetek. Meglepetések persze itt is érhetik a diákmunkást, például amikor egy banki háttérmunkára jelentkező számára az interjún derült ki, hogy amíg neki 600 forintos órabérről beszélt az iskolaszövetkezet képviselője, addig a megbízó úgy hitte, hogy a diák 800-at kap majd kézhez.

Ugyancsak a jobban fizetett munkák közé tartozik a hoszteszkedés, ételkóstoltatás: egy-egy kiemelt rendezvényen vagy éjszakai munkáért óránként 1500-2000 forintot is kaphatnak a fiatalok. A kérdőívezés, piackutatás és szórólapozás szintén a viszonylag jobban fizetett állások közé tartozik, azonban itt többnyire a teljesítmény is fontos a bérek megállapításakor, márpedig megállapíthatnak teljesíthetetlen feltételeket is.

Kiskorúakkal szemben helyszíni bírságot nem szoktak kiszabni a rendőrök, vélhetően ezért gyakori, hogy kifejezetten keresik őket a megbízók az utcai feladatokra. A rendőrség szerint a hatékonyabb munkaügyi ellenőrzés oldhatná meg a helyzetet, a munkaügyi felügyelők szerint viszont az autók között szórólapozók testi épségéért a munkáltatónak kell vállalnia a felelősséget.

Könnyű fizikai munkákat a fővárosban ötszáz forintos órabértől lehet vállalni, ehhez adott esetben még hozzájöhet a műszakpótlék is, vidéken 350-400 forinttól indulnak az órabérek. Az már más kérdés, hogy ezek évek óta alig emelkednek, akad olyan szalag melletti munka, amelyért három éve és tavaly is csak 350-400 forintot fizettek a munkáltatók.

Van olyan munkaközvetítő, amely heti 40 órás angliai mezőgazdasági szezonmukára várja diákok jelentkezését 5,52 fontos órabérért. A szigetországba közvetítenek szállodai kisegítőket, vendéglátó-ipari munkásokat is. A legtöbb közvetítőn keresztül elérhető angliai munkánál 5-6 fontos órabérre számíthatnak az érdeklődők.