Lehel
17 °C
27 °C

Aki nem kér reklámot, nem kap

2008.07.23. 08:04
Szeptember 1-jén lép hatályba az új reklámtörvény, ennek alapján postai úton a továbbiakban is meg lehet keresni reklámokkal a magánszemélyeket, ám szigorúan szabályozza a megkeresési módokat és előírja, hogy a további megkeresések lemondását hogyan kell biztosítania a feladónak.

Amennyiben a címzett előzetesen írásban hozzájárult reklámküldemények fogadásához, zavartalanul folyhat tovább a levelezés, elegendő a lemondás mikéntjét és a megfelelő elérhetőségeket tartalmazó "egyértelmű és szembetűnő" tájékoztatás.

Előzetes hozzájárulás nélkül is megkereshetőek a nyilvános adatbázisok szereplői, ám ekkor vagy csak úgynevezett kapcsolatfelvevő, azaz a címzett beleegyezését kérő levél küldhető - amely nem tartalmazhat reklámot -, vagy ha a cégek reklámküldeményt küldenek, minden esetben térítésmentesen feladható válaszlevelet kell mellékelniük. Ennek költségét a feladónak, vagyis a reklámoztatónak kell állnia, a válaszlevél, vagyis a visszajelzés minden esetben ingyenes lesz a címzett számára.

Ez a fajta megkeresés megdrágítja a direkt marketinget (dm), hisz egy-egy küldemény nyomtatási költsége 5-10 forint körül lehet, a postai költsége pedig függ a visszaküldött levelek számától. Fontos tudni, hogy a nyilvános adatbázisokban előzetesen tiltakozó (például a telefonkönyvben úgynevezett dm-tilos megjelöléssel ellátott) ügyfelek felkeresése még a megfelelő válaszboríték küldése esetén sem megengedett.

A megkeresés módjától függetlenül a feladónak minden egyes dm-levélben meg kell jelölnie az adatbázis forrását - vagyis ahonnan a levél küldője a címeket beszerezte -, valamint a lemondás mikéntjét is.

Bartók Jánosnak, az egyik legnagyobb magyarországi adatbáziskezelő társaság, a TeleData Kft. ügyvezető igazgatójának nincs különösebb problémája a törvénnyel, sőt, úgy véli, az nem veti vissza a dm-vásárlást sem, viszont elősegíti az illegális adatbázisok és adatlopások felszámolását. Azt is elfogadhatónak tartja, hogy a jogszabály adat- és fogyasztóvédelmi szempontokból a természetes személyek jogait védi, bár azt nehezményezi, hogy a jogszabály előkészítéséből az érintettek szélesebb köre kimaradt.

Ugyanakkor az is igaz, hogy éppen fogyasztói csoportok közbenjárásának, lobbijának, illetve az ezek során megszületett módosító indítványoknak is szerepük volt abban, hogy a parlament végül nem az eredeti formájában fogadta el a reklámtörvény tervezetét. Ha ugyanis az első változat megy át az országgyűlésen, az felszámolta volna a legális adatbázis használatát is, s az új adatbázisok építése pedig olyan költségeket rakott volna az ilyen módon hirdetőkre, hogy az visszavetette volna a dm-piacot, ami pedig 2007-ben 35 milliárd forintot hasított ki a reklámtortából, 15,8 százalékos részesedéssel.

A jogszabály szerint a meglévő, felépített (gyűjtött) adatbázisokat 2009. június 1-jéig lehet használni, s eddig az időpontig mindenkit értesíteni kell a lemondás lehetőségéről, illetve be kell szerezni a hozzájáruló nyilatkozatokat.