Az árszerkezeten belül a hődíj 9,2 százalékkal emelkedik, viszont az alapdíj változatlan marad. A Főtáv tájékoztatása szerint a távhőszolgáltatás költsége ma egy átlagos fővárosi lakás esetén eléri az évi 280 ezer forintot, vagyis egy átlagos méretű és fogyasztású lakásban bruttó 1357 forint költségnövekedéssel kell számolni havonta. Budapesten mintegy 240 ezer lakásban működik távfűtés.
Mivel az idén az átlagosnál korábban, szeptember közepén hidegre fordult az időjárás, a legtöbb lakásban a hivatalos fűtési idény kezdete, vagyis október 15. előtt kérték a távfűtés beindítását. A Főtáv egy hónapig az alapdíj elengedésével, két hétig a hődíjból biztosított kedvezménnyel átlagosan 2000 forinttal csökkentette a fogyasztók terheit. A kormány döntése alapján a fűtési idény kezdetétől alanyi jogon havi 1150 forint központi támogatást kap minden fogyasztó, ami az országban összességében 650 ezer lakást érint.
Bár a távfűtés az egyik leginkább környezetkímélő és Európa-szerte talán a leggazdaságosabb fűtési megoldás, itthon mégis átlagosan 20 százalékkal drágább, mint az egyedi gázfűtés, ami szakértők szerint alapvetően nem a távhőszolgáltatás műszaki állapota, hanem a lakásállomány korszerűtlensége miatt van. A hazai lakóépületek szigetelése, a nyílászárók, a fűtési rendszerek 30-40 évvel ezelőtti színvonalnak megfelelő műszaki állapotúak, emiatt kell sokkal több hőt felhasználni, mint amennyi indokolt lenne.