Járjon jobban devizahitellel!

A mai támogatott lakáshitelek kiválthatók olyan devizahitellel, amellyel jobban jár a hitel felvevője és az állam is – mondta a Lakásvásárt kísérő kerekasztal-beszélgetésen Hegedűs Éva, a BG Hitel és Lízing vezérigazgatója. Hozzátette: a konstrukciót a piac minden szereplőjének el kell fogadnia.

A bérlakások eladása hiba volt

A Lakásvásár kísérő rendezvényén egy asztalhoz ültették a szervezők az elmúlt 20 év lakáspolitikusait. Az egyik sarkalatos kérdés a bérlakások ügye volt. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a bérlakások eladása politikai hiba volt, bár – mint Csabai Lászlóné, a Medgyessy-kormány volt lakásügyi kormánybiztosa elmondta – az önkormányzatokat nem csak a törvényi lehetőség, hanem saját pénztelenségük is az eladásra kényszerítette.

Somogyi László, az 1988-ban megszüntetett építési tárca utolsó minisztere szerint a bérlakások problémáját le kell szűkíteni a szociális bérlakások körére. Csabainé emlékeztetett arra, hogy javaslatot készített a bérlakások témájában, azonban nem tudta elfogadtatni azt egy pénzügyminiszterrel sem. Javaslata szerint a lakbér áfája csökkenjen 5 százalékra, viszont csak az kaphasson lakbértámogatást, aki szerződést köt a bérbe adóval. A konklúzió az volt, hogy az állam ne a szociális bérlakásépítést támogassa, hanem az arra rászorulóknak a lakbérhez adjon támogatást.

Kisebb állam, több deviza

A másik probléma a jövő lakáspolitikája volt. Horváth Csaba, az MSZP lakáspolitikusa, a parlamenti gazdasági bizottság lakásügyi albizottságának elnöke az állami szerepvállalás csökkenését jónak tartotta abból a szempontból, hogy az állami beavatkozás nem torzítja a piacot. Viszont a nálunk gazdagabb országok is adnak támogatásokat, amivel stimulálják a piacot.

Mádi László, a Fidesz lakáspolitikusa a stratégia hiányára hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy az államnak nincs olyan hosszú távú elképzelése polgárai lakáskörülményeiről, amelyhez az intézkedéseit igazítani lehet. Bujdosó László, az ÖKM szakállamtitkára erre azt válaszolta, hogy készül a lakáskódex.

Az idén az állam 240 milliárd forintot fordít lakástámogatásra, ennek döntő hányada a kamattámogatás. Hegedűs Éva, aki a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraként a kilencvenes években foglalkozott lakásfinanszírozással, azt mondta, az állam kamattámogatási kiadásai és a hitelfelvevők havi törlesztései is csökkenthetők, ha ez utóbbiak devizahitelre váltják a meglévő támogatott hiteleiket.

Panelfelújítás uniós pénzből

Mivel az első hitelcsúcs 2002-ben volt, az ekkor felvett hiteleknél idén jár le az ötéves kamatperiódus, tehát megnyílik az előtörlesztés lehetősége. A váltást valamennyi piaci szereplőnek támogatnia kell. Arra a kérdésre, miként támogathatják a javaslatot azok a bankok, amelyek így jelentős bevételtől és nyereségtől esnének el, a vezérigazgató megismételte a feltételt: nélkülük nem megy a váltás.

Felmerült a paneles épületek felújításának a jövője is. Borsi László, a megszüntetett Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) utolsó elnöke elmondta, hogy a lakókörnyezet felújítására évi 40-50 milliárd forint hívható le az Európai Uniótól.

Csabai Lászlóné ezt konkretizálta: csak az épületek környezetének, a közös lépcsőháznak és a külső, hőszigetelő vakolatnak a támogatása fér bele az uniós támogatásba. Úgy vélte, a jelenlegi 66 százalékos panelfelújítási támogatás helyett 40 százalékossal is folytatható a program, ennyi pénze mindig lesz az államnak.