A túlfogyasztással feléljük a jövőnket

A régebbi kohéziós tagországok tapasztalatai alapján Magyarország számára egy több pillérből álló, sikeresnek ígérkező felzárkózási politika körvonalai állíthatók össze - áll az Ecostat Bővülő Európa című kiadványában.

E szerint a magyar költségvetés tervezési és végrehajtási rendszerének megreformálásán és az államháztartás megbomlott pénzügyi egyensúlyának helyreállításán túl széles körű támogatást élvező, jövő orientált fejlesztéspolitikára van szükség. Ennek fő sajátossága az uniós átlagot 3-5 százalékponttal meghaladó felhalmozási hányad, valamint a kis és közepes országokra jellemző, néhány ágazatra koncentráló szelektív beruházáspolitika.

Gyorsítani kell a gazdasági növekedést

A sikeres felzárkózás egyik legfőbb feltétele a gazdasági növekedés meggyorsítása. Ehhez az Ecostat szerint a tőke és a munkaerő átlagon felüli kihasználására van szükség. Mindezt kétirányú, azaz extenzív és intenzív fejlesztési módszereket alkalmazó beruházás-politikával lehet megvalósítani.

Az extenzív fejlesztések meggyorsítását segítheti elő, hogy 2007-től az eddiginél jóval nagyobb külső pénzügyi források állhatnak Magyarország rendelkezésre. Az intenzív, a munkaerő forrásaink minél jobb hasznosítását lehetővé tevő fejlesztési módszerekre az uniós tagságunkkal együtt járó növekvő verseny és az EU-n belül egyik legrosszabbnak számító foglalkoztatási rátánk miatt van szükség.

Fejleszteni kell

A kutatók szerint csak az az állam számíthat dinamikus és visszaesésektől mentes felzárkózásra, amelyik az elosztáspolitikáját fejlesztéscentrikusan alakítja ki. Hosszú távon is elkötelezettnek kell lenni tehát arra, hogy a megtermelt nemzeti jövedelemből és az uniós támogatásokból akkora hányadot fordít fejlesztésekre, hogy az legalább 4-5 százalékponttal meghaladja a fejlett uniós tagországok, illetőleg az EU-15 átlagos felhalmozási hányadát.

Ehhez alapot nyújthat a jelentős összegű uniós pénzügyi támogatás, melyeket az Ecostat szerint koncentráltan, a nemzeti, földrajzi adottságokhoz igazodóan kell felhasználni.

Vissza kell fogni a fogyasztást

Ehhez a beruházáspolitikához meg kell állítani a korábbi években kialakult túlelosztási tendenciákat és mérsékelni kell a belső fogyasztás GDP-hez viszonyított arányát. A fogyasztás visszafogására több okból is szükség van. A jelenlegi fogyasztási hányadunk túl magas, ami egyes esetekben nem racionális (egészségtelen és környezetet károsító) fogyasztási szerkezetet is eredményez.

A felzárkózáshoz szükséges többletforrásokhoz jelentős összegű hazai finanszírozási hányadra is szükség van. A hatékony fejlesztésekhez olyan területek szűk keresztmetszeteinek felszámolására és foglalkoztatási viszonyainak javítására is szükség van, amelyet az EU nem támogat és az államháztartási egyensúly újbóli helyreállításához átmenetileg belső megtakarításokra lesz szükség.

A gazdaságpolitikai váltást együttesen úgy kell megvalósítani, hogy az a társadalom számára ne okozzon elviselhetetlen tehervállalást. A legsikeresebb régebbi kohéziós tagországok (Írország és Spanyolország) példája azt tanúsítja, hogy ez a cél megfelelő konszenzussal és időbeli ütemezéssel, valamint kellő uniós segítséggel megvalósítható, főként azért mert a felzárkózással együtt járó fejlődés egyik törvényszerű velejárója a fogyasztási hányad mérséklődése, így a felzárkózó országok akár "kinőhetik" a kezdeti takarékosabb gazdálkodással együtt járó sokkszerű életszínvonalbeli visszaesések veszélyeit.