Feketelistán a gyenge egyetemek

A diplomás pályakezdõk kilátásainak elõrejelzését megnehezíti egyrészt a piaci trendek dinamikus változása, másrészt a többciklusú felsõoktatási rendszerre történõ átállás várható hatásai körüli bizonytalanság. A szakértõi véleményekbõl azonban kitûnik, hogy az oktatáspolitikai szerveknek, a felsõoktatási intézményeknek és a vállalatoknak is többet kell tenniük a kedvezõtlen trend megállításáért és a pályakezdõk esélyeinek javításáért. A GVI felmérésének eredményei szerint a felsõoktatási intézmények és szakok elszaporodásával kapcsolatos az egyik legégetõbb probléma, az alacsony piaci értéket képviselõ diplomák számának növekedése.

Tiltólistára kerültek intézmények

A piaci hatások egyelõre nem érvényesülnek kellõ mértékben és megfelelõ rugalmassággal a felsõfokú intézmények és szakok megalakulásában és megszûnésében. Ez azonban csak egy ok a sok közül, amelyek alátámasztják, hogy szükség van az üzleti szféra és a felsõoktatás közötti kapcsolat szorosabbra fûzésére. A GVI kutatása szerint a vállalatok tapasztalatainak hatékonyabb felhasználására azért is nagy szükség lenne, mert a munkáltatók körében az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján kialakult egy olyan latens kiválasztási gyakorlat az álláskeresõ pályakezdõk megkülönböztetésére, amely az egyetemeken és fõiskolákon megszerezhetõ tudás érzékelt színvonalán alapul. Az ítélet olykor drasztikus is lehet egy olyan friss diplomás esélyeire nézve, aki nem a "megfelelõ" intézményben szerezte felsõfokú végzettségét. Szakértõk véleménye szerint ugyanis egyre gyakoribb a feketelisták alkalmazása, vagyis az a gyakorlat, hogy egy-két felsõoktatási intézmény tiltólistára kerül a pályakezdõk felvételénél. A munkaadók értékítélete nem alaptalan. Különösen erõsen tükrözõdnek-tükrözõdik a felsõoktatás felhígulásának színvonalbeli különbségei hatásainak növekedése a közgazdász pályakezdõkkel kapcsolatos véleményekben.

Mérnökön a nyerők

A GVI felmérése alapján arra lehet következtetni, hogy a feldolgozóipari, kereskedelmi és szolgáltató cégek körében különösen a mérnök végzettségû pályakezdõk iránt erõsödhet a kereslet, és kedvezõen alakulhatnak az elhelyezkedési esélyek a termelésirányító, informatikus és mûszaki menedzser állásra jelentkezõ pályakezdõk számára. A közgazdasági végzettséggel kapcsolatosan - az említett gondok miatt - több a bizonytalanság a munkáltatók elõrejelzéseiben, de a színvonalas képzésben részesülõ pályakezdõ közgazdászok továbbra is keresettek lesznek. A marketinges pályakezdõk elhelyezkedési esélyei ennél valamivel rosszabbak, és túlkínálatuk várhatóan alig csökken. Azonban a marketingesekre is érvényes, hogy a szakmailag jól felkészült, idegen nyelveket beszélõ pályakezdõknek nem lesz különösebb nehézségük az elhelyezkedéssel. A verseny tehát a közgazdasági vonalon élesedik, s ez a karrierjüket tudatosabban építõ, szakmailag elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. Tovább erõsödhet a kereslet a diplomások iránt a felsõfokú végzettséget nem igénylõ ügyintézõi és asszisztensi állások betöltésére, s ez részben a diplomások jobb idegennyelv-ismeretére vezethetõ vissza. A jogász és különösen a tanár végzettségûek számára elõreláthatólag továbbra is nagy kihívást jelent majd az álláskeresés.

Nem csak multikban érdemes gondolkodni

A felmérésbõl összességében arra lehet következtetni, hogy a pályakezdõk mind jelenlegi, mind várható helyzetében a nagy vállalatok mellett fontos szerepet töltenek be a közepes méretû vállalkozások, mivel közöttük a leggyakoribb a pályakezdõk magas, 10-15 százalékot is meghaladó aránya a diplomás alkalmazottak között. A diplomások és a diplomás pályakezdõk létszámának bõvítése várhatóan gyakoribb lesz a nagyobb, több mint 250 fõt foglalkoztató cégek körében. A pályakezdõk iránti kereslet várható alakulásában meghatározó lehet az a viszonylag új jelenség, hogy a külföldi multinacionális cégek olyan szolgáltató központokat hoznak létre Magyarországon, amelyek a cég adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR- vagy logisztikai tevékenységét végzik akár regionális, akár világszinten. Ezek a központok jól képzett, angolul és a célterület nyelvén beszélõ szakemberek révén látják el költséghatékonyan a cégmûködést támogató funkciókat. Ebbõl kifolyólag nagy az igényük többek között nyelveket beszélõ közgazdász, pénzügyes, HR-es, logisztikus, kereskedõ és külkereskedõ pályakezdõk iránt. A pályakezdõk a szakmai tapasztalat és az idegennyelv-tudás terén maradnak el leginkább az elvárásoktól.

A szakmai gyakorlatnak a szakmai tapasztalat megszerzése mellett rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megerõsödjön a fiatalok önismerete. A munkáltatók elvárják, hogy a pályakezdõ tudja, mit jelent a munka, hogyan mûködik egy szervezet, és legyen elképzelése a számára megfelelõ munkakörrõl, arról, hogy mivel szeretne foglalkozni. Ez kevésbé vonatkozik azokra a felsõoktatási intézményekre - többnyire egyetemekre -, amelyek olyan komplex tudást adnak a hallgatóknak, amellyel könynyen megállják a helyüket elsõ munkahelyükön, és képesek gyorsan alkalmazkodni az elvárásokhoz.

Figyelemre méltó jelenség, hogy a pályakezdõ diplomások értékelésében és kiválasztásában elõtérbe kerültek a személyiségjegyek, mint például az önismeret, a céltudatosság, a felelõsségtudat. Gyakori elvárás, hogy a pályakezdõk képesek legyenek csapatban dolgozni, jól kommunikáljanak, és tudják kezelni a munkahelyi konfliktusokat. Az idegennyelv-tudásban érzékelhetõ némi javulás, de a pályakezdõk ebben még mindig messze elmaradnak az elvárásoktól.

A humánerõforrás-szakértõk a gyakornoki programok fejlesztését és az egyetemeken, fõiskolákon mûködõ karrierirodák tevékenységének kiterjesztését, fejlesztését javasolják. Ezt azért is hangsúlyozzák, mert nagy problémának látják, hogy a pályakezdõk jelentõs része nem tudja, milyen irányba induljon, milyen lehetõségei vannak, mik az erõsségei, és hol kell még fejlõdnie. Emellett fontos lenne a vállalati szféra és a felsõoktatási intézmények közötti szálak szorosabbra fûzése, az együttmûködés útjainak kiépítése. Különösen a kisebb cégek körében ritka, hogy kapcsolatot tartanak fenn egyetemekkel, fõiskolákkal. A felmérés szerint a cégek és a felsõoktatás közötti együttmûködések túlnyomó része a mûszaki fõiskolákkal és egyetemekkel valósul meg.

Változó bérek

Kutatásában GVI a pályakezdõ bérek jelenlegi és várható szintjét is vizsgálta. A feldolgozóipari, kereskedelmi és szolgáltató cégek átlagosan bruttó 185 ezer forintot fizetnek a diplomás pályakezdõknek, és ezt az elsõ két év alatt átlagosan 20 százalékkal, bruttó 223 ezer forintra emelik. A foglalkozások között mind a kezdõ bruttó bér, mind a várható bérnövekedés tekintetében az elemzõ közgazdász az éllovas, az ilyen végzettséggel kezdetben 223, két év múlva 276 ezer forintra számíthatnak a pályakezdõk, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a kínált bérek szórása is, ez feltehetõen a közgazdászképzés színvonalának intézmények szerinti nagy szórására vezethetõ vissza. Második helyen a gépészmérnökök állnak, akik két év tapasztalatszerzés után 22 százalékkal magasabb bruttó bérre számíthatnak.