Csak nekünk nem kell az egykulcsos

A balti országok még a 90-es évek közepén vezették be az egykulcsos szja-t, és a szigorúbban értelmezett egykulcsos adórendszerhez is közelítettek, hiszen a társasági adókulcsokat is közel azonos szinte hozták.

Az oroszok egy átfogó adóreform keretében az évezred elején tették meg ugyanezt. Az adóellenőrzés jelentős szigorításával együtt meghozott intézkedéseket bevételi szempontból is igen sikeresnek ítélik a szakértők. Egyesek a Laffer-hatást is felfedezni vélik benne (az adókulcs-csökkentés az adóbevétel emelkedését váltja ki), ám ezt a legtöbb közgazdász cáfolja.

Szlovákia és Románia 2004-2005-ben lépett hasonlót, a parlament által már elfogadott adóreform szerint pedig a csehek 2008-tól követik őket, bár náluk a folyamat a társasági adókulcs esetében 2010-ig is eltart.

Már a lengyelek is

Most úgy néz ki, hogy jönnek a lengyelek is. A koalíciós tárgyalásokat a piacbarát Polgári Platform (PO) és a valamivel kiszámíthatatlanabbnak tartott Lengyel Parasztpárt (PSL) kezdte meg, amelyek a választási eredmények tükrében 209 és 31 (összesen tehát 240) mandátumot szerezhetnek a lengyel alsóházban a 460 helyből. A koalíciós megállapodás elérése esetén tehát kényelmesnek mondható többséggel kormányozhatnak. Az egyetlen kérdés az, hogy a PSL mennyire áll ellen a nagyobb koalíciós partner egykulcsos törekvéseinek. A parasztpárt ugyanis korábban nyilatkozott már úgy, hogy nem ért egyet a flat-tax rendszerrel.

A lengyel szja-t jelenleg a magas adókulcsok és a bonyolultság jellemzi. A legmagasabb adókulcs 40 százalékos, igaz, viszonylag magas jövedelemnél lép be, hiszen Magyarországon ennek harmada után már 36 százalék adót fizetünk. Lengyelországban német mintára a "splitting" módszert alkalmazzák, vagyis a házastársak külön és együtt is adózhatnak, az utóbbi esetben együttes jövedelmük kettéosztásával.

Bizonyos tételek levonhatók az adóból, ezek közül az egyik legfontosabb az építési terület vételára és a házépítés költségei. A személyi jövedelemadóról szóló törvény közel hatvan esetben ad mentességet, és számos, az adóalapból, illetve az adóból levonható kedvezményt tartalmaz, írja az adózóna.hu.

Áfakulcsból jelenleg négy is van, ezek egységesítése összességében adóemelést jelentene, hiszen a 0, 3, 7 és 22 százalékos kulcsok összességében 15 százaléknál kisebb effektív adókulcsot adnak, különösen a szegényebbek körében. Ez szinte minden országban így történt, ahol az áfakulcsok számát egyre csökkentették.

Csak marketingelem?

Az egykulcsos adó népszerűségét elsősorban az így kialakuló egyszerűbb adórendszer okozza, bár igazából a kulcsok számának minimalizálása az egyszerűsítés "marketingeleme". Az adórendszer bonyolultsága nem a kulcsok számától, hanem a különleges szabályok (kedvezmények, mentességek, speciális elszámolások, adóalap-meghatározás) mennyiségétől függ. Igaz, a régióban ezek hatékony visszanyesése még sehol sem tudott máshogyan végbe menni, csak az egykulcsos adórendszeren keresztül.

Az egykulcsos rendszerekről nem egyöntetű a szakma álláspontja. Az alacsonyabb marginális adókulcsok adómorál-javító hatására igazán plasztikus bizonyítékot még nem sikerült találni - igaz, cáfolni sem tudta ezeket senki meggyőzően. Az alacsonyabb határadókulcsok elvileg növelik a munkakínálatot, ami a megnövekedett adóalapban testesül meg. A rugalmasság mértékét illetően azonban nagyon eltérő eredmények születtek, a legtöbb tapasztalat szerint adóbevétel-növekedésre biztosan nem kell számítani.

Sőt, egy tanulmány holland mintán számolva azt mutatta ki, hogy az adórendszer lecserélése flat-taxre kifejezetten károsan érintené a munkerőpiac teljesítményét, a magasabb jövedelemkülönbségek okozta hatások miatt. Az IMF egy másik szempontból jut kedvezőtlen következtetésekre. A Nemzetközi Valutaalap egy tanulmánya szerint illúziónak bizonyulhatnak azok a hosszabb távú előnyök, amelyek miatt bizonyos országok vállalták az egykulcsos adórendszer bevezetésével járó, átmenetinek gondolt áldozatokat. A dokumentum szerint az adóbevételek a legtöbb országban csökkentek, miközben az adórendszer nem mindenhol vált átláthatóbbá.

Ezzel együtt az egykulcsos adó népszerűsége töretlen, és ha a lengyelek is a bevezetése mellett döntenek, a térségben rajtunk kívül nem marad más ország, ahol klasszikus progresszív adótábla alapján határozza meg az állam az szja-fizetési kötelezettséget.