Engedett a kormány a távközlési szolgáltatóknak

A parlament ma szavaz a liberalizált távközlési szektor szabályozására hivatott Egységes Hírközlési Törvényről. Az Informatikai Kormánybiztosságon született, a szolgáltatásalapú verseny szépségeibe odahaza egyszer már belekóstolt Deutsche Telekom rémálmaihoz közelítő eredeti verzió némiképp megszelídült, mire eljutott a végszavazásig. A május 21-ei kormányülés után a kabinet bejelentette, hogy a "mérsékelten infrastruktúra alapú versenyt" támogatja, s ennek szellemében az utolsó pillanatban benyújtott két javaslatot, melyekben engedett a hálózatot kiépítő cégek kérésének, közben azonban jelentősen túlteljesítette az európai uniós szabályozást.

A törvényalkotó ismeri a jövőt

Kizárólagos szolgáltatási joguk lejárta után a helyi monopolistáknak azonnal meg kell nyitniuk hálózataikat riválisaik előtt. De csak két év áll majd rendelkezésre a valódi verseny kialakulására, mivel a szavazásra bocsátott szöveg szerint a helyi hálózattal rendelkező távközlési cégek a szerződés megkötésétől kezdve csupán két évig lesznek kötelesek költségalapú - a rettenetes nevű "hosszú távú előremutató különbözeti költségek" módszerével kiszámolt - áron átengedni a helyi hurkot.

A 2001. január elsejétől érvényes uniós szabályozás ezzel szemben csak annyit tartalmaz, hogy a tagállamok illetékes hatóságai kétévente újra és újra megvizsgálják, megfelelő verseny alakult-e ki a helyi piacon, és ha úgy ítélik, hogy igen, akkor lehetővé tehetik, hogy a hálózat tulajdonosa a költségalapúnál magasabb árat kérjen hálózatát használóktól.

Nehezebb dolguk lesz az új belépőknek

A másik lényeges kérdés a hálózatok összekapcsolásáért fizetendő összeg. A hálózataik kiépítésére hatalmas összegeket költő távközlési vállalatok azt éreznék korábbi beruházásaik elismerésének, ha az összekapcsolási szerződésekben piaci árat kérhetnének azoktól, akik nem építettek ki infrastruktúrát.

A kompromisszumra kész kabinet ezért és persze az infrastrukturális beruházások előmozdítása érdekében elfogadta, hogy a költségalapúnál magasabb árat kérhessenek. A távbeszélő, illetve bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók a hálózati "szerződés megkötését követően" a Döntőbizottsághoz fordulhatnak, és kérhetik, hogy "a szolgáltatás ellenértékétől legfeljebb 20 százalékkal" eltérhessenek mindaddig, amíg a velük "szerződött fél nem rendelkezik a szolgáltatása nyújtásához szükséges hálózattal".