További Magyar cikkek
A megbízási szerződéssel foglalkoztatott szabadfoglalkozásúak megsarcolását jelenti a kormány által szerdán bejelentett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás. A tervezett 35 százalékos mértékű járulék - ami Csaba László közgazdász szerdai tévényilatkozata szerint egyértelműen adó - jóval kedvezőtlenebb feltételeket biztosít, mint a színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottak többsége által jelenleg választott egyszerűsített vállalkozói adó. Az intézkedés elsősorban a szellemi foglalkozásúakat, így az előadóművészeket, színészeket, újságírókat érintheti.
Evával 125 forintból 106,25 marad
Jelenleg az evások minden 100 forintnyi nettó összeg után kapnak 25 forintnyi áfát, majd az így kapott bruttó 125 forint 15 százalékát (ez 18,75 forint) fizetik be adóként az államkasszába, az eva levonása után tehát 106,25 forintjuk marad. A rendszer további előnye, hogy a kifizető az átutalt 25 forintnyi áfát leírhatja, azaz neki a 100 forintos megbízás valóban száz forintba kerül.
Ezzel az egyéni vállalkozók a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő jövedelem- vagy átalányadót, az áfát és a cégautó-adót, míg a cégek a társasági adót, a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót, a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót, az áfát és a cégautó-adót válthatják ki.
Ekho: 100 a 135-ből vagy 74 a 100-ból?
Az ekho azokat a szabadfoglalkozásúakat érinti, akik nem rendelkeznek vállalkozói jogviszonnyal, így nem is evázhatnak. A tervezet szerint a nekik kifizetett minden 100 forint után a megbízónak (vagyis az őket foglalkoztatónak) 35 forintnyi ekhót kell fizetnie, amivel a tb-járulékot és az szját is kiváltanák. Vagyis a foglalkoztatónk 35 forintot kellene befizetnie az államkasszába, és ebből semmit nem igényelhetne vissza (szemben az evásoknak kifizetett áfával).
Az elképzelés egyetlen előnye, hogy az ekhóval a megbízottnak semmilyen adminisztrációs vagy adóterhe nincs, hátránya viszont annál több van. Leginkább is az, hogy a megbízók várhatóan részben vagy egészben áthárítják a foglalkoztatottakra a jelentősen, 35 százalékkal megemelkedő terheiket (hiszen az ekhót, szemben az evával, nekik kell fizetniük, és azt, szemben az áfával, vissza sem igényelhetik). A most 100 forint értékű munka egy ilyen áthárítás esetén akár 74 forint értékűra is csökkenhet, hiszen a 74 forintnak 26 forint a 35 százaléka, vagyis ilyen összegnél maradnak a kifizető változatlanul száz forinton. Igaz, ebben az esetben a munkát elvégző veszít az új adó bevezetésével 26 forintot.
További kérdéseket is felvet a rendszer. Nem tisztázott például, hogy a megbízott így szerzett keresete része-e a jövedelemadó-alapnak. Az eddigi kormányzati bejelentésekből az sem derült ki, hogy a 35 forintnyi ekhóból jut-e valamennyi a megbízott nyugdíjszámlájára abban az esetben, ha ő valamelyik magánnyugdíj-pénztár tagja (a munkavállalók 8,5 százalékos nyugdíjjárulékából 8 százalék megy a magánszámlára).
Kaszál az állam?
Az ekhó tehát a megbízók és a megbízott számára is kedvezőtlenebb feltételek kínál. Az új közteher esetében minden 100 forintnyi munka után 35 forintnyi állami adóbevétel keletkezik az evás 18,25 forinttal szemben, vagyis az állam csaknem kétszer annyit kasszírozhat.
Ez azt valószínűsíti, hogy az új adónemből már az első évben több tízmilliárd forintra számíthat a költségvetés. Különösen, ha azt figyelembe vesszük, hogy az adózók számára kedvezőbb eva is minden évben több pénzt hozott a költségvetésnek, mint amennyit a törvényhozók terveztek. 2003-ban 16 milliárd helyett 30 milliárd, tavaly 50 milliárd helyett mintegy 65 milliárd forintnyi evát fizettek be az adózók.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
