Bizonytalanságok az ekho körül

Még néhány bizonytalan kérdés van az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevezetésével kapcsolatban - ismerte el Molnár Albert, a pénzügyminisztérium politikai államtitkára a tárca csütörtöki, adóváltozásokról szóló sajtótájékoztatóján. A pénzügyi államtitkár az Index kérdésére elmondta: még nem véglegesedett, hogy a jelenleg tervezett 17 szakmánál több vagy kevesebb kerül az ekhózásra jogosultak listájára.

Szűkíteni vagy bővíteni?

Molnár közölte: személy szerint ő szűkíteni még ezt a 17-es listát is, mivel az eredeti szándékuk szerint az ekhót a kulturális szférában és a médiában dolgozóknak szánták. Ezeket a munkaviszonyokat ugyanis nem lehet összevetni más, "hagyományos" piaci szakmákkal - fogalmazot az államtitkár.

A pénzügyi államtitkáréval ellentétes álláspontot fogalmazott még két nappal korábban a Fidesz. A nagyobbik ellenzéki párt szerint diszkriminatív, hogy csak 17-21 szakmát vonnának be az ekho szabályai alá, így az ezzel kapcsolatos javaslatot - ha a kört nem bővítik érdemben - nem fogják megszavazni a parlamentben. A Fidesz azt is kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a javaslatot a tervezett formájában fogadják el.

Gyurcsányra várva

Igaz, a törvényjavaslatnak valójában még nincs is végleges változata. Több bizonytalanság van még az ekho körül, mondta Molnár az Index kérdésére válaszolva. Így nemcsak a szakmákról nem döntöttek, hanem arról sem, hogy a foglalkoztatott után fizetett 35 százalékot - ebből a munkáltató része várhatóan 20, a munkavállalóé 15 százalék lesz - hogyan osszák fel az egyes járuléktípusok között.

A szakmai érdekképviseletek szerették volna elérni, hogy a társadalombiztosításnak jutó, foglalkoztatott által fizetett 15 százalék teljes egészében nyugdíjjárulék legyen. A kormány viszont - részben az egészségügyi pénztár finanszírozása miatt - ragaszkodik ahhoz, hogy 11 százalék jusson nyugdíj-, és 4 százalék egészségügyi járulékra.

Az ekhóval kapcsolatos javaslatot a bizonytalanságok miatt több variációban dolgozta ki a szaktárca. Ezek közül választ majd a jövő hét elején a kormányfő - mondta Molnár.

Az adóalap része lesz

Annyi bizonyosnak látszik, hogy az a bevétel, amelyet az ekho szabályai szerint fizetnek ki a foglalkoztatottnak, részét képezi majd a személyi jövedelemadó alapjának - mondta kérdésünkre Karácsony Imréné, a PM adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Bár adót nem kell fizetni az így szerzett jövedelem után - hiszen az ekhónak éppen az a lényege, hogy a 35 százalékos munkáltatói kifizetés mentesít minden egyéb adó- és járulékteher alól -, az így szerzett bevétel miatt egyéb (bérjellegű, szja szerint adózó) bevételek adóját megemelheti.

Ha például valaki januártól havonta bruttó 120 000 forintos, vagyis az átlagbért sem elérő keresettel rendelkezik, annak adója - mivel az éves 1 550 000 sávot nem éri el - a kedvezmények figyelembe vétele nélkül várhatóan havi 21 600 forint lesz. Ha viszont emellé még szerez átlagosan havi 30 000 forintnyi ekho szerint adózó bevételt, akkor - noha önmagában ez a 30 000 forint nem szja-köteles - az adóalapja már havi 150 000, vagyis évi 1 800 000 forint lesz. Ezzel már keresetének egy 250 000 forintos része a felső adósávba kerül, és így 36 százalékkal adózik.

Az adóalapba beszámító ekhós bevétel emellett csorbíthatja az adókedvezmények kihasználásának lehetőségét is. Az szjá-t csökkentő különböző kedvezmények évi 6 000 000 forintos keresettől nem vehetők igénybe. Az adókedvezményekből azonban várhatóan az a szellemi tevékenységet végző magánszemély is kiszorul, akinek a 6 000 000-t el nem érő éves keresetét az ekhós bevétele e fölé a határ fölé emelik.