Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Fél évig töprengethünk az ekhón

2005.08.29. 12:56
A kormányfő hétfőn ismertette a januártól bevezetendő új adónem, az ekho részleteit. A tervezett 10 milliós helyett 25 milliós éves jövedelemig lehet választani ezt a fajta átalányadót. Csak magánszemélyeknek jár, de munkaviszony nem kell hozzá. Kérdőjelek maradtak, és akár uniós versenyjogi aggályok is lehetnek az ekho körül.
Noha a kormány és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a művészek érdekképviseleti szervezeteinek vezetői hétfőn bejelentették: megállapodtak az új adónem, az egyszerűsítet közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevezetéséről, számos kérdőjel maradt még. Ezeket legkésőbb november 15-ig fogják megválaszolni, hiszen a kormány vállallása szerint - mint azt a tárgyalásokat követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette - eddig a napig megszületik az ekhóról szóló törvény.

Ekho vagy eva?

A kormány képviselői a hétfői sajtótájékoztatón megerősítették: az ekho bevezetésével nem a három éve működő, és sikeres - hiszen a tervezettnél minden évben több adóbevételt termelő - eva "felülírása" a céljuk. Az eva a társas vállalkozásoknak szól, az ekhóval a magánszemélyek rugalmas munkavállalását szeretnék lehetővé tenni - hangoztatta Gyurcsány. Meg kell persze jegyezni, hogy ez nincs teljesen így, hiszen az APEH adatai szerint jelenleg 57 203 egyéni vállalkozó is az eva szabályai szerint adózik (számuk 2004-ben még csak 44 514, egy évvel korábban 34 642 volt).

Az érintetteknek a törvény november 15-i elfogadása után másfél hónapjuk lesz, hogy választhassanak: ekho vagy eva? A kérdés persze, hogy választhatnak-e egyáltalán. A kormány ugyanis láthatóan minden eszközzel azt szeretné elérni, hogy a most sok esetben vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottak - és többségükben jellemzően evás körbe tartozók - megbízási szerződéssel, ekhós magánszemélyként dolgozzanak. Az ekho ugyanis a megbízott és a megbízó számára egyaránt kedvezőtlenebb, míg az állam számára jóval kedvezőbb (több bevételt) jelentő adózási forma. Havi 200 000 forint esetén az állam mintegy 90 000 forintot nyer, ha a pénzt nem evás vállalkozó, hanem ekhós magánszemély kapja.

Moratórium és amnesztia

Erre utal a kormányfő kijelentése is, miszerint nem vizsgálják visszamenőlegesen azoknak a korábbi szerződéseit, akik június 30-ig az ekhót választják. Azok viszont, akiket jövő évi július elsejétől is vállalkozási szerződés köt egy másik vállalkozáshoz és az ekhóra jogosult szakmák körében tartoznak, a június 30-án lejáró moratórium után komoly adóhatósági és munkaügyi ellenőrzésekre számíthatnak.

Arról, hogy az ellenőrzések során milyen szempontokat vesznek figyelembe a hatóságok ahhoz, hogy megállapítsák: valóban vállalkozói szerződésről vagy bújtatott munkaszerződésről van-e szó, egyelőre nem sokat tudni. A kormány és az érdekképviseletek abban állapodtak meg, november 15-ig elfogadják azokat a nyilvános irányelveket is, amelyek rögzítik, hogy mikor kell munkaviszonynak vagy megbízásos munkaviszonynak nyilvánítani az adott jogviszonyt, és milyen megállapodások maradhatnak vállalkozási szerződések.

Mit fognak ellenőrizni?

Tudomásunk szerint - mivel közös adó- és munkaügy ellenőrzések lesznek - nemcsak a magánszemélyek és a foglalkoztató cégek közötti megbízási vagy egyéni vállalkozói szerződéseket, hanem a két cég között vállalkozási szerződéseket is felülvizsgálhatják. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a kormányzati álláspont szerint is "védhető lesz" a vállalkozási szerződés, ha a megbízott nemcsak egy kifizetőtől jut rendszeres bevételhez.

A felügyelők várhatóan vizsgálni fogják a munkavégzés helyét. Előreláthatólag kiterjed majd az ellenőrzés a munkavégzéshez használt eszközök, infrastruktúra tulajdon- és használati jogára is.

15+20 százalék 924 ezertől 25 millióig

A kormány és az érdekképviseletek közötti megállapodás alapjaiban nem változtatta meg az ekhóval kapcsolatban korábban napvilágot látott részleteket. A kifizetőnek a bruttó összeg utáni 20 százalékot kell megfizetnie - 11 százalékot egészségügyi, 9-et nyugdíjjárulékra -, míg az ekhós magánszemélytől a bruttó 15 százalékát vonják le; ebből 4 százalék lesz a nyugdíjjárulék, 11 százalék az szja.

Változott a korábbi tervezethez képest, hogy nem 10 millió, hanem 25 millió forint lesz az ekhós adózás plafonja, az efölötti összegek után az szja szabályai szerint kell adót és járulékot fizetnie mind a kifizetőnek, mind a magánszemélynek. Az ekho alsó határa az éves minimálbér lesz. Eddig az összegig - ez a tervek szerint havi 77 ezer, vagyis évi 924 ezer forint lesz - szintén az szja szabályai szerint lesz a bruttóból nettó. Vagyis ha egy munkaviszonnyal nem rendelkező magánszemély három helyről kap havonta 60-60 ezer forintot, elvileg egyik helyen sem ekhózhat, hiszen szabályszerűen nem tud úgy nyilatkozni, hogy bármely kifizetőtől megkapná a minimálbérnek megfelelő összeget.

Eldőlt, hogy nem kell munkaviszonnyal rendelkezni ahhoz, hogy valaki ekhós jövedelmet kapjon. Ez kedvezőtlen lesz azok számára, akik jelenleg alkalmazottként dolgoznak, hiszen a munkaadójuk megteheti, hogy a munkaszerződés helyett a jövőben megbízási szerződéssel fizeti ki a korábbi munkavállalóit. Számításaink szerint 200 000 forint - vagyis a havi átlagbért valamivel meghaladó összeg - esetén a munkáltatót 162 700 forint terheli munkaviszony, és csak 89 380 forint munkaviszonnyal kombinált ekho esetén.

Versenyjogi aggályok?

A munkaügyi miniszter az új adónem alkotmányosságával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: amikor az adótanácsadók ilyen aggályaikat megfogalmazták, még nem ismerték a pontos törvényjavaslatot. "Úgy véljük, kiállja az alkotmányosság próbáját" - mondta Csizmár Gábor az ekhóról. A pénzügyminiszter azt cáfolta, hogy uniós kifogások lehetnek az új adónem miatt. Veres János szerint nem lehetnek versenyjogi aggályok, hiszen ez az adónem a magánszemélyeknek ad kedvezményeket.

Adószakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a 15 százalékos adó- és járulékfizetési kötelezettség valóban a magánszemélyeket hozza kedvezőbb helyzetbe, az viszont már kifejezetten vállalkozásoknak szóló "engedmény", hogy a normál munkaviszony 29 százalékos tb- és egészségbiztosítási járulékával - plusz a havi 1950 forintnyi ehóval és egyéb járulékokkal - szemben ennél a jogviszonynál csak 20 százaléknyi járulék terheli a megbízót. Vagyis az ekhós kifizetés a foglalkoztatónak harminc százalékkal olcsóbb (ha figyelmen kívül hagyjuk a havi 77 000 forintig terjedő összeg terheit).