Túl bátran csökkentett adót a kormány?

A gazdaság terheit csökkenti, az egyébként is gyenge lábakon álló költségvetés és államháztartás pozícióit ugyanakkor rontja a kormányfő által hétfőn bejelentett adócsökkentés. Az elemzők egyetértenek abban, hogy szerencsés lenne mihamarabb látni: hogyan fog lemondani az államháztartás jövőre 300, öt év alatt 1000 milliárd forintról.

Jó, de költséges az áfacsökkentés

Az általános forgalmi adó felső kulcsának csökkentése több szempontból is kedvező hatású lehet - fogalmazott Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese. Az ennek köszönhető csökkenő árszint hozzájárulhat az infláció mérséklődéséhez, és így ahhoz, hogy Magyarország legalább egy ponton megfeleljen az euró bevezetésének feltételeit rögzítő maastrichti feltételeknek. Az alacsonyabb inflációnak köszönhetően ráadásul a reálkeresetek kisebb béremelés mellett is nagyobb mértékben emelkedhetnek, ami javítja a munkáltatók versenyképességét.

A kutató ugyanakkor kifogásolta a túlzott kormányzati optimizmust. Utalva az adóreform-bizottság áfa-albizottságának számításaira - mely testületnek ő is tagja volt - aláhúzta, hogy egy százalékpontos áfacsökkentés 50 milliárd forintba kerülne, vagyis a 25-ről 20 százalékosra mérséklődő felső kulcs miatt nem 166, hanem legalább 220-230 milliárd forintos kieséssel kellene számolni.

Azt sem tartja túl szerencsésnek Palócz Éva, hogy a kormányzat előre számol a pótlólagos adóbevételekkel. Minden bizonnyal növekedni fog a kereskedelmi forgalom és így emelkednek az adóbevételek is azáltal, hogy a kisebb áfa miatt csökkenni fognak az árak. Ezt a pluszbevételt azonban ajándékként kellene felfogni, nem pedig beleépíteni a számításokba - mondta Palócz, aki megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a legnagyobb problémát változatlanul az jelenti: a kormány nem tette közzé, milyen fedezete lesz az adócsökkentéseknek.

Az államnak 400-500 milliárdnyi pluszbevétel kellene

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaság Elemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint is megállapítható, hogy jelentős az a bevételkiesés, amely az államháztartást éri majd az adócsökkentések miatt. Különösen úgy, hogy az államháztartásnak mintegy 400-500 milliárd forint pluszbevételre - vagy ilyen mértékű kiadáscsökkentésre - lenne szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudja a maastrichti kritériumok által elvárt három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányt.

Az Ecostat első becslései szerint jövőre mintegy 150-160 milliárd forintos bevételkiesést jelent az államháztartásnak a bejelentett adócsökkentési elképzelés, ami 2007-re 200 milliárd forint fölé nő.

Belyó szerint a vállalkozások adóterhelése 38 százalékról 25 százalék körülire mérséklődik öt év alatt, amit a szakértő jelentős csökkenésnek tart. Az adócsökkentésekből származó államháztartási bevételkiesésre a fedezetet a kutató szerint az annak hatásaként várható gazdaság-bővülésnek és versenyképesség-javulásnak, illetve a kilátásba helyezett államháztartási reformból származó kiadáscsökkenésnek kell megteremtenie - mondta Belyó Pál.

Kockázatos az adócsökkentés

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese kifejtette, az adócsökkentés a jelenlegi egyensúlyi helyzetben kockázatos, de ha a kiadási oldalt is megfelelően mérsékli a kormány, akkor a bejelentett lépések előremutatónak nevezhetők. A bejelentett csökkentések elsősorban a lakosságnak szólnak, ami azonban érthető egy választás előtti évben.

A vezérigazgató-helyettes számára kérdéses, hogy a lakosság a legfelső áfa-kulcs öt százalékpontos mérsékléséből milyen mértékben részesül. A jövedéki termékek esetében valószínűleg egyáltalán nem, mivel ezek esetében a jövedéki adó automatikusan megemelkedik, míg más termékek vonatkozásában valószínűleg hatni fog a mérséklési kényszer, mivel erős a verseny a kereskedelemben. Az öt százalékpontos csökkenés túlzottan nem javítja a versenyképességet, mivel a határ menti árkülönbség-arányokon ez nemigen változtat. Éppen ezért kérdéses, hogy a belföldi keresletélénkülés milyen mértékű lesz.

A vezérigazgató-helyettes a legfelső kulcs mérséklését és az adósáv-kiigazítást jónak, míg a minimálbérrel kapcsolatos változtatásokat ellentmondásosnak nevezte. A háromszintű átalakítás és a bérnövelés emeli a költségvetési bevételeket, de többletterhek rontják a cégek pozícióit. Ráadásul az 57 ezer forintos minimálbér 63 ezer forintra emelése a jövő évi várható mintegy négy százalékos infláció mellett túlzott reálbérnövelésnek nevezhető.

Londonban 2012-es euróbevezetést várnak

Ivailo Vesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője a kormány adócsökkentési terveinek ismertetése után röviddel azt emelte ki, hogy az adócsökkentések komolyan megnehezíthetik a költségvetési hiány lefaragását.

A magyar kormány egyértelmű szándéka az elemző szerint, hogy a régióban kialakult adóversenyben versenyképes pozíciót érjen el Magyarország - fogalmazott az elemző. Mindazonáltal a tervezett adócsökkentések a külföldi tőkevonzó képesség erősítéséhez nem elegendőek, ugyanakkor jelentős veszélyt jelentenek az elmúlt években tartósan sikertelen államháztartási deficit leszorításra.

Vesselinov kedvezőnek ítéli meg azt a szándékot, hogy 2006-ban összesen 200-250 milliárd forinttal csökkenjenek az egyes minisztériumok kiadásai. Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek realitása egy választási évben meglehetősen csekély. A Dresdner Kleinwort Wasserstein összességében továbbra is úgy véli, hogy Magyarország számára az euró bevezetés reális időpontja 2012-2013 lehet.

Látványos kockázatvállalás

Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint az áfa felső kulcsának csökkentése az első látványos kockázatvállalása a kormánynak a költségvetést tekintve, mivel jelentős bevételcsökketés várható, cserében a kereskedelmi forgalom egy része várhatóan visszaáramlik Magyarországra, és a magyarországi vállalkozások sem lesznek érdekeltek az adókikerülésben. Az adószakértő szerint leginkább azoknak a kis- és középvállalkozásoknak kedvező az áfa mérséklése , amelyek forgalmuk jelentős részét belföldön bonyolítják le, illetve exportjukat a környező országokba viszik ki.

Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza úgy értékelt: az adócsökkentés rendben van mint cél, azonban egyelőre kevés információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kieső bevételeket kompenzáló kiadáscsökkentésekről határozott véleményt lehessen formálni. Mint mondta, nehéz megítélni, hogy a minisztériumok költségvetésének további lefaragása mennyiben tudja ezt ellensúlyozni. Mindez újabb bizonytalanságokat visz a jövő évi költségvetésbe.