Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál?

2005.08.09. 11:21
Egy mai átlagbérből háromszor annyi bontott csirkére és kétszer annyi tojásra telik, mint 1978-ban, ráadásul míg most majdnem két színes tévét ér egy kereset, akkor 10 hónapig kellett minden fillért félrerakni egy ilyen beruházáshoz. Verhetetlen azonban 3,60-as kenyér: a '78-as árakon még több mint egy tonnát vehetett az "átlagmagyar" a fizetéséből, míg ma már csak a felére futja. Ha az előző ciklus és a mostani időszak életszínvonalát mérjük össze, egyértelmű a kép: az elmúlt öt évben folyamatos volt a javulás, így ma is jobban élünk, mint három éve.
Pusztán a statisztikai adatokat alapul véve és a fogyasztási kutatások szerint is jobban élünk ma, mint a rendszerváltás előtt. Bár a reálkereset kiszámításához a KSH végül is éppen azt veszi alapul, hogy adott árak mellett mire elegendőek bérek, azaz ha statisztikailag jobban élünk, akkor a termékek nagyobb részét relatíve olcsóbban kapjuk meg, megvizsgáltuk néhány kiragadott termék helyzetét. Az összkép nagy meglepetést nem hozott: az élelmiszerek nagyobb része mára relatíve olcsóbb lett, kisebb része drágább, de nem jelentősen. A műszaki cikkek közül az Index-mintába egyedül bekerült színes tévé egyértelmű képet mutat - sokkal több kütyüt vehetünk - , míg a rezsiköltségek nagyobb része és a közlekedés jelentősen drágult.

Máig nyerő a 3,60-as kenyér

A kenyér kilója 3,60 forintba, egy doboz Sopiane 7,80, egy liter benzin 6,50 forintba került 1978-ban, abban az évben, amikor egy átlagos magyar 3687 forintot vitt haza. És ez a pénz nem volt kevés: ha a mai átlagfizetésekből ugyanezen dolgokat akarjuk megvenni, arányaiban többet kell költenünk. Az Index által kiválasztott 30 termék közül ez összesen 11-ről mondható ugyanez el, így ha pusztán ezt vennénk alapul, úgy tűnik, közel harminc évvel ezelőtt könnyebb volt boldogulni. Az önkényesen válogatott termékek árának összehasonlításkor azonban nem súlyoztuk azokat a szerint, hogy az átlagos családok fogyasztásában mekkora szeletet képviselnek: így a kép torz, nem alkalmas a tényleges életszínvonal különbség bemutatására, szemben a reálkereseti adatok összehasonlításával. Az összehasonlítás arra azonban jó, hogy pusztán azt vizsgáljuk: mely termékek, szolgáltatások voltak relatíve olcsóbbak anno és most.

Tehát: ha az átlag magyar 1978-ban úgy döntött, teljes fizetését cigarettára költi, majdnem 473 csomagot vehetett volna, míg ma csak 228-at. A dohányáruknál persze a jövedéki adó tudatos, részben elrettentő célzatú növelése is nagy szerepet játszik a folyamatos drágulásban. Az arányok azonban a kenyér esetében is hasonlóak: egy kereset harminc éve több mint egy tonnára, 1024 kilóra volt elég, míg ma ennek alig több mint felére, 526 kilóra. A kenyér az átlagfizetésekhez mérve - sok más termékhez hasonlóan - 1996-ban volt ilyen értelemben a legdrágább, alig 357 kilóra futotta belőle egy havi átlagbérből. Hasonló a helyzet a zsömlével, érdekes azonban, hogy a liszt ma olcsóbb, mint korábban: az 1978-as 800 kilónál ma több mint 25 százalékkal többre, 1042 kilóra elég egy havi bér.

Nem megmondtam, hogy bontott csirkét vegyél?

A legtöbb élelmiszer ára hasonló pályát futott be: a rendszerváltás előtti, a bérekhez mérten elfogadható árakról a kilencvenes évek elején-közepén relatíve jelentősen megdrágultak. Az alapvető termékek közül minden olcsóbb volt az átlagfizetéshez mérten 1978-ban, mint 1995-ben. A kilencvenes évek második felében azonban változásnak indult a trend: a kisebb infláció mellett a reálkeresetek emelkedtek, és egyre több mindenre futotta az átlagbérből. Az ezredforduló környékén már több élelmiszer olcsóbb volt, mint húsz-harminc évvel korábban. Sertéscombból, párizsiból, bontott csirkéből, tojásból pedig mostanra jellemzően közel kétszer annyit vihetünk haza a boltból, mint 1978-as átlagkeresetünkből. Ugyancsak kétszer annyi napraforgó olajra, teára és közel kétszer annyi cukorra telik egy mai átlag magyarnak, mint 1978-as társának.

Átlagfizetésből háromszor annyi bontott csirkét, viszont harmadannyi buszjegyet vásárolhattunk 2004-ben, mint 1978-ban.

Kevesebb tejre futja

A tejtermékek viszont drágábbak lettek, azzal együtt is, hogy különösen az utóbbi évben az uniós csatlakozást követően jelentősen csökkent az áruk. A hetvenes-nyolcvanas években kb. másfélszer annyi tejre, vajra illetve sajtra telt egy átlagfizetésből, a mélypont azonban a vaj és a tej esetében 2001-ben volt: ekkor alig 460 liter tejet ért az átlagfizetés, míg az e szempontból legjobbnak minősülő 1988-ban közel 760-at.

Nem drága a gáz

Na és a nyugdíjak?
Az átlagbérrel szinte teljesen egyező pályát futottak be a nyugdíjak, ha azt vizsgáljuk, mikor mire futotta egy havi pénzből. A nyugdíjasoknak azonban összességében egy furcsa összehasonlításban elvileg jobb a helyzete ma, mint 1978-ban: akkor ugyanis az átlagnyugdíj kevesebb, mint az átlagbér felére rúgott. Ilyen szempontból az idősek számára az 1988-as volt a legjobb év, amikor is a nyugdíjaknál alig másfélszer volt magasabb az átlagbér. Hasonló volt az arány a kilencvenes évek elején és közepén is, míg a szorzó az elmúlt években 1,7 körül alakult (azaz az átlagbér hetven százalékkal magasabb, mint a nyugdíj).
Az energiaárak összehasonlítását némileg megnehezíti, hogy a mai, különböző nappali és éjjeli áramdíjakat csak 1992-ben vezették be, azt megelőzően egységes tarifa volt. Az áram ezzel együtt is a 90-es évek elején volt a legolcsóbb, 2004-ben 30-40 százalékkal kevesebb kilowattórára futotta mint akkor. A földgáz már 1978-ban volt a legolcsóbb, de nem jelentős az eltérés a mai árakhoz képest: míg akkor 221 alkalommal fizethettünk ki tíz köbmétert, ma ugyanezt 205-ször tehetjük meg egy havi fizetésből. A víz- és a csatornadíj esetében az összehasonlítás több mint tízszeres szorzókat hoz, de figyelembe kell venni, hogy ezen közszolgáltatások díja a rendszerváltás előtt szinte jelképes volt: a bérhez mérten egyébként mindkettő 2000-ben volt a legdrágább, azóta 2003-ig folyamatosan csökkent az áruk a bérek alakulásához mérten, majd 2004-ben ismét drágultak.

A mostani benzinárak mellett talán nehezen hihető, de az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt az egy átlagkeresetből kifizethető 95-ös literjeinek száma. Ebben a versenyben az 1978-as év ugyan még sokáig verhetetlennek tűnik (különösen annak fényében, hogy a jelenlegi üzemanyagárak mellett az várható, hogy a 2005-ös év kedvezőtlenebb képet fest majd a statisztikában, mint a tavalyi): '78-ban (az akkor még általános 91-es benzinből) 567 litert lehetett tankolni, míg tavaly 384-et. Ez utóbbi mennyiség viszont már több, mint amennyire 1988-ban futotta az átlag magyarnak, akkor ugyanis csak 303 literre volt elég a bér.

Dvd-t minden háztartásba

Miközben az aktívan használtnak minősített (az elmúlt három hónapban hívásokat kezdeményezett vagy fogadott) mobiltelefonok száma nyolc millió felett van, nem nehéz belátni, hogy a műszaki termékek sora vált széles körben elérhetővé. A folyamatos technikai fejlődés a KSH számára is nehezíti az állandóan változó műszaki cikkek árának követését, egy 56 cm-es színes tévéről van 1978-as és 2004-es adat is: eszerint 1978-ban 10 hónapig (1988-ban öt hónapig) kellett minden fillért félretéve spórolni, ma egyetlen fizetésből majdnem két készüléket lehet kapni. A KSH szerint az átlagbér 2001-ben ért először - pontosan - egy tévét.

Orbán vs. Medgyessy-Gyurcsány

A miközben a politikai vitákban visszatérő elem a rendszerváltás veszteseiről mint tömegekről beszélni, az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap az a kérdés is, vajon az előző vagy a mostani kormány alatt könnyebb az élet. Ha az Index által vizsgált 30 termék árát hasonlítjuk az átlagbérekhez, az derül ki: az előző, illetve a mostani kormányzati ciklus második éveit, 2000-et és 2004-et összevetve a cigaretta kivételével minden olcsóbb lett mára, azaz az átlagos fizetésből (a termékek és szolgáltatások többsége esetében jelentősen) többre futja 2004-ben. Az átlagkeresethez mérten olcsóbbak az élelmiszerek, az utazási költségek, a benzin és a háztartási energia is. (Kivétel még a krumpli is, melynek ára jelentősen emelkedett az utóbbi években, de az átlagfizetéshez mérten az eltérés már minimális: 2002-ben 929,8 kilót, 2004-ben 928,5 kilót ért az átlagbér.)

Ha az Orbán-kormány utolsó évét, 2002-t ragadjuk ki, hasonló képet kapunk, bár itt már több olyan termék is akad, mely relatíve drágább lett 2004-re. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a 2002-es adatok - az átlagbér - alakulásában már jelentős szerepet játszott a Medgyessy-kormány száz napos, jelentős béremelést hozó programja. A két évet összevetve tavaly volt drágább a krumpli, a liszt és a cigaretta. Az energiahordozóknál kettős a kép: az áram a drágább, a gáz és a benzin olcsóbb lett. A tömegközlekedésben a helyi bérletek és jegyek drágábbak, a vonatjegyek olcsóbbak lettek, a különbség azonban egyik esetben sem mondható jelentősnek.