Szeptemberig állja a sarat az élelmiszerpiac

Kisebb csodának számít, hogy az élelmiszer-forgalom a KSH adatai szerint az első félévben nem követte az iparcikkek forgalmának csökkenését, de várhatóan a harmadik negyedévre előre jelzett áremelkedések hatására a kiskereskedelemnek ebben a szegmensében is megindul a forgalomhanyatlás.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a napi fogyasztási cikkeknél 1-2 százalékos forgalomcsökkenéssel számol az év harmadik negyedére, ami még mindig nem olyan drasztikus, mint amit egyes iparcikkek esetében mért a statisztikai hivatal. A Napi Gazdaság számításai szerint még az is megeshet, hogy a kiskereskedelemben az élelmiszerpiac lesz az egyetlen, amelyik hozza a tavalyi év forgalmi adatait, legalábbis az első félévet tekintve egyáltalán nem áll rosszul a terület. A tavalyi 2863,6 milliárd forint éves forgalomból 2007 első felében 1405 milliárdot teljesített a KSH adatai szerint. Bár hátravan még a szeptemberi hanyatlás, a decemberi fellendülés kompenzálhatja a kiesést.

Nem okozott meglepetést a teljes kereskedelem visszaesése, mivel kalkulálható volt, hogy a forgalomcsökkenés az 5-6 százalékos sávba kerül - mondta Vámos. Csak az első negyedéves stagnáló adatok adtak némi reményt, de az első tavaszi hónapokban világossá vált, hogy az év eleji stagnálás a minimálbér-növekedésnek és a múlt évről áthúzódó növekedési lendületnek volt köszönhető. Vámos szerint elképzelhető, hogy az élelmiszer-kereskedelem talpon maradásában az játszott szerepet, hogy a háztartások a tartós fogyasztási cikkek vásárlására szánt pénzt (a vásárlás elhalasztásával vagy átütemezésével) inkább élelmiszerre költötték.

S mivel sok esetben nagyobb volt a megtakarítás, mint a szokásos élelmiszerek költsége, gyakran fordult elő, hogy a háztartások a magasabb minőségű (drágább) terméket választották, ami ellensúlyozta ezt a csökkenő hatást. Ám Vámos hangsúlyozta, mindez valóban csak feltételezés, hiszen a fogyasztási hitelek növekedését sem tükrözi a tartós fogyasztási cikkek forgalma, vagyis nem feltétlenül harmonizálnak egymással az adatok.

A várható szeptemberi áremelések újabb csapást mérnek a fogyasztók pénztárcájára és vásárlási szokásaikra, így nagy valószínűséggel az élelmiszer-kiadásoknál is megkezdődik a nagyobb arányú spórolás. A várakozások szerint ősztől a mennyiségi értékesítés nem csökken, de a háztartások az olcsóbb termékeket választják, amelyek kisebb forgalmat generálnak. Erre egyébként már az év elején számítottak az elemzők.

Vámos úgy véli, a harmadik negyedév lehet a mélypont, nemcsak az áremelések, hanem a nyári melegben hagyományosan kisebb élelmiszer-fogyasztás miatt is. Trendforduló a negyedik negyedévben sem várható, bár az utolsó két hónapban valószínűleg lassul a forgalomcsökkenés üteme. Ez persze attól is függ, hogy a cégek mikor adják oda alkalmazottaiknak a tizenharmadik havi fizetéseket. Vámos György várakozása szerint a teljes kiskereskedelem idén 3-4 százalékos forgalomcsökkenést szenved el, a forgalom a tavalyi folyó áron mért 8300 milliárd forint után, inflációs hatás nélkül, 7950 milliárd forint körül alakul.

A jelenleg még nem ismert év végi inflációs adattal (az MNB 7,5-7,6 százalékkal kalkulál) a kiskereskedelem teljes forgalma (gépjármű- és üzemanyag-értékesítéssel együtt) 8500-8600 milliárd forint lehet. De csak abban az esetben, ha az utolsó negyedéves forgalmi trend nem borul fel, vagyis a szokást követve a háztartások az utolsó három hónapban lazítanak költségvetésükön és kissé nagyvonalúbban fogyasztanak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!