Előre elköltjük a fizetésünket

2008.06.16. 07:03
Gyorsan duzzad a lakossági folyószámlahitel-állomány, ez azt jelenti, hogy egyre többen költik el előre a következő havi fizetésüket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint ez év márciusában 322,9 milliárd forinttal mentek mínuszba a háztartások, ez 40 százalékkal több számlaadósság, mint az előző év hasonló időszakában volt. Áprilisban - egyebek között az erősödő forint hatására - 306,2 milliárdra apadt ugyan a folyószámlakölcsönök állománya, de még ez is 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A megkérdezett bankok is az állomány folyamatos növekedéséről számoltak be. Az OTP az első negyedév végén 65 milliárd forintnyi folyószámlahitelt kezelt. A társaságnál az ügyfelek fele kért hitelkeretet a folyószámlájához, és közülük minden második rendszeresen rá is szorul a kölcsönre. A Budapest Bank az állomány pontos méretét nem közölte, de elárulta: a látra szóló betéti állomány ötödét teszi már ki a folyószámlahitel. Az ügyfelek a keretük több mint felét költik el a hó végére.

A K&H Bank is üzleti titokként kezeli az állomány méretét, náluk az ügyfelek 15 százaléka tart igényt a vésztartalékra, amelynek terhére tízből heten rendszeresen el is adósodnak. A folyószámlahitel népszerűségének egyik oka, hogy a kölcsönhöz nagyon könnyű hozzájutni. Ha a folyószámlára rendszeresen érkezik jövedelem, a bankok készek ennek két-háromszorosát rulírozó hitelként kölcsönadni.

A feltételek is egyre lazábbak: míg régebben a hitelhez több hónapos számlamúltat kellett felmutatni az adott banknál, ma már ez sem követelmény. A Budapest Bank például minden új, folyószámlát nyitó ügyfelének 30 ezer forintos hitelkeretet ad, ha megígéri, hogy fizetését a hitelintézetnél vezetett számlára utaltatja. Különösen a szerényebb jövedelmű ügyfeleknek jön jól a rövid takaró meghosszabbításának a lehetősége.

Bár a bankok szerint a folyószámlahitel-igénylők között magasabb és alacsonyabb jövedelműek is akadnak, az Erste, a CIB és a K&H is arról számolt be, hogy az utóbbiak sokkal gyakrabban és nagyobb mértékben szorulnak rá a kölcsönre. A fokozódó eladósodottság és a lazuló feltételek ellenére a hitelintézetek egybehangzóan állítják: mivel a folyószámlára rendszeresen érkezik jövedelem, e kategóriában nem növekszik a problémás kölcsönök aránya.

Ennek némiképp ellentmondanak az MNB kamatstatisztikái, amelyek szerint egyre nagyobb kockázatot áraznak be a bankok a folyószámlakölcsönök kamatába. E hiteltípus átlagos kamatszintje 2003-06 között 20-22 százalék körül mozgott. Az elmúlt két évben azonban meglódult a kamatláb, tavaly szeptemberben átlépte a 25 százalékos szintet, ez év áprilisában pedig újabb rekordot döntve 26,63-on állt.