Extrém munkaügyi razziák - feketelista készül a vétségekről

Már nemcsak a Liga Szakszervezet, hanem az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) is feketelistát készít a munkaügyi vétséget elkövető cégekről - értesült a Világgazdaság. Balogh Erika, az OMMF belső adatvédelmi felelőse megerősítette a hírt, miszerint nyilvánosságra hozzák a munkaügyi és -biztonsági jogszabályokban foglaltakat megsértő cégek nevét. Jelenleg előkészítés alatt áll, hogy a jogerős határozatok tekintetében milyen adatokat tesznek majd közzé.

Míg az OMMF várhatóan a munkaügyi szabálysértést elkövetőket listázza majd, addig a Liga Szakszervezet honlapján azokat a vállalkozásokat is feltüntetik, amelyek ellen az elsőfokú bíróság már elmarasztaló határozatot hozott. A bírósági tárgyalások nyilvánosak, így a nyilvánosan kihirdetett ítélet is megismerhető, sőt az ítéletről, a döntésről és annak indoklásáról is - tárgyilagosan, tényszerűen - lehet tájékoztatni másokat - hívta fel a figyelmet Gyepes Péter ügyvéd. Hozzátette: a munkaadókat elsősorban az üzleti titkaikat illetően illeti meg védelem, azonban nem részesülnek olyan széles adatvédelemben, mint a magánszemélyek.

Extrém eszközökkel

A munkaügyi felügyelők egyre extrémebb módszerekkel ellenőrzik a hazai vállalkozásokat. Gyakoriak az éjjeli, a hét végi és a félnapos időtartamot is meghaladó vizsgálódások, sőt az is előfordul, hogy a felügyelő másnap visszatér az előző napon már ellenőrzött munkaadóhoz. Több, magát megnevezni nem kívánó vállalkozás jelezte, hogy mostanában többször készül fotó, illetve videofelvétel a vizsgálódásokról, s ezt aggályosnak érzik. Emlékeztettek rá, hogy a Fővárosi Bíróság például jogerős ítélettel utasította el egy társaság parkolási díjak megfizetésére benyújtott keresetét, mivel az digitális fényképpel bizonyította a lejárt parkolási időt, ám a bíróság szerint a fotó könnyen módosítható. A cégek érvei szerint akár a munkaügyi ellenőrzés során készült fényképek is manipulálhatók.

Fotózni is lehet

Kolláth György alkotmányjogász szerint a magyarországi bíróság a perek során az összes bizonyítékot együtt mérlegeli, és ezek összessége alapján dönt, így az említett ítélet sem lehet precedensértékű. Egy-egy munkaügyi per során a fotó csak egy dokumentum a sok közül, amelynek valótlan tartalmát a munkaadóknak kell bizonyítaniuk. Ha bíróság elé kerül egy ügy, vélhetően az esetek 80-90 százalékában a bíróság elfogadja bizonyítékként a fotót, bár biztos lesznek esetek amikor nem - fogalmazott Kolláth György.

Az sem gátolhatja a munkaügyi felügyelők munkáját, ha a dolgozó tiltakozik a fotókészítés miatt, mivel a munkavállaló nem minősül közszereplőnek, így a róla történő felvételkészítés nem adatsértő. A jogszabályi háttér egyébként is biztosítja, hogy ne jöhessen szóba adatsértés, ebben az esetben a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatalmazza fel a felügyelőket a hang- és képfelvétel készítésére.

Balogh Erika elmondta, hogy a munkáltatók nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az eljárás során felvett kép- és hangfelvételeket csak az ellenőrzési tevékenységgel összefüggésben használják fel, ezeket az eljárás jogerős befejezését követően három éven belül megsemmisítik.