Móric
14 °C
17 °C

Újabb Gyurcsány-bukta az Alkotmánybíróságon

2007.02.27. 14:31
Az alkotmánybíróság a tavaly nyári adótörvény-csomag újabb elemét minősítette alkotmányellenesnek. Az elvárt adóra vonatkozó szabályok megsemmisítésével 50 milliárd forintot bukhat a költségvetés. Gyurcsány még mindig 6:3-ra vezet az alkotmányossági vitában.

A Gyurcsány-csomag újabb elemét találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, amikor kedden megsemmisítette az elvárt jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az "elvárt adó" adóelőlegének megfizetéséről szóló rendelkezést. A taláros testület a mostani döntésig a tavaly nyári adócsomag nyolc rendelkezését tárgyalta, eddig hat megfelelt az alaptörvénynek, kettő nem.

Az elvárt adóból a költségvetés erre az évre nagyjából 50-55 milliárd forintos bevételt tervezett – közölte az Index kérdésére Kőszegi Márk, a pénzügyminisztérium helyettes szóvivője. A szaktárca hivatalos közleményben még nem kommentálta az Ab döntését, így nem tudni, hogyan ellensúlyozzák a kiesést. A döntés hatására elmaradó adóbevétel körülbelül a GDP 0,2 százaléka, vagyis ennyivel nőhet a deficit az adó megsemmisítése nyomán.

Más adószabályokat is megsemmisítettek

Az Ab a keddi ülésén a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény egyik bekezdését is – közölte Sereg András sajtófőnök. A határozat szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amely nem felel meg az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mércének.

Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

Az Ab nem arról az elvi alkotmányossági kérdésről foglalt állást, hogy önmagában a kifejtett vállalkozási tevékenységből, mint potenciális gazdasági forrásból eredő bevétel adóztatása alkotmányos-e vagy sem. A testület a törvényalkotó által választott konkrét szabályozási módról állapította meg az alkotmányellenességet, figyelemmel arra is, hogy a már működő jövedelmi típusú adó szabályozásán belül került sor a kifogásolt adóalap meghatározásra.

A megalkotás pillanatában alkotmányellenes volt

Szakmailag nagyon örülök a döntésnek, de nem értem, mi tartott ilyen sokáig az alkotmánybíráknak – mondta kérdésünkre Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke. A szakember úgy érzi, a jogszabály már a megalkotás pillanatában alkotmányellenes volt, mivel nem a gazdasági eredményességen alapult. Ruszin Zsolt szerint a pénzügyminisztérium számára elgondolkodtató lehet, hogy a szakmai kontroll hiánya milyen súlyos hibákhoz vezet.

Az adócsalók ellen szánták

Az elvárt adó bevezetését tavaly azzal indokolta a kormányfő, hogy a vállalkozások jelentős része előszeretettel mutat ki éveken át veszteséget, hogy mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól. A megszüntetett adónem a nyereséges mellett a veszteséges társaságokat is sújtotta volna, miután – függetlenül attól, mekkora eredményt realizál a vállalkozás – egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelmet tekintett volna adóalapnak.

Az Alkotmánybíróság tavaly szeptemberben döntött úgy, hogy soron kívül tárgyalja a tavaly nyáron elfogadott pénzügyi tárgyú törvényekhez benyújtott indítványokat. A Gyurcsány-csomagot, amely összesen öt törvényt és törvénymódosítást, valamint egy kormányrendeletet ölel fel, csaknem ötven indítványban támadták meg az elmúlt hónapokban.

Az Ab a mostani döntéséig nyolc indítványt bírált el, és eddig két esetben állapította meg az alkotmánysértést. Az alaptörvénybe ütközőnek minősítették a házipénztáradóról szóló törvényt, valamint a 2006. évi központi költségvetés céltartalékának felhasználását szabályozó kormányrendelet egyik rendelkezését.