Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Középtávon az egészségpénztárak szerepe alapvetően megváltozik majd. Amennyiben döntés születik a több-biztosítós modellről, a pénztári szektor vélhetően azon polgárok számára kínál majd lehetőséget, akik nem kívánják a magasabb többletszolgáltatást nyújtó privát biztosítóknak fizetni a havi rendszeres összegeket.
Ők várhatóan inkább előtakarékoskodnak, hogy szükség esetén egészségpénztári megtakarításaikból tudják kifizetni a magasabb szintű ellátás egyszeri költségeit. Studniczky Ferenc, a piacvezető OTP Egészségpénztár első embere szerint így a pénztárrendszer hosszú távon megmaradhat, sőt egy-egy pénztár akár alapja is lehet majd egy magán-egészségbiztosítónak, hiszen rendelkezik tagsággal, kiépült szervezete van, és kapcsolatban áll egészségügyi szolgáltatókkal is. Studniczky szerint egyértelmű, hogy az OTP a feltételek tisztázódása esetén belevág a magán-egészségbiztosító szervezésébe.
Rövid távon más gondjai vannak a pénztári szektornak. A szakmai szövetségek együtt lobbiznak azért, hogy a változások június elsejei hatálybalépése előtt úgy módosítsák a szükséges jogszabályokat, hogy a sportcélú kiadások továbbra is adómentesen elszámolhatóak maradjanak.
Studniczky szerint a prevenciós célú tevékenységek kiszorulásával – az egészségturizmus jelentős szigorítások mellett maradt benn az adómentes körben – a pénztárak fokozatosan betegségpénztárrá alakulhatnak át. A szabályozás ilyen fordulata azért is érdekes, mivel a másik oldalon a jogszabályalkotó ma már azt is megengedi, hogy valaki fogorvosi ellátásért fizessen üdülési csekkel.
Hogy nincs szó „számlagyárról”, azt a szakember azzal igazolta, hogy a pénztárak kiadásaiban a sporttal összefüggő költségelem aránya még mindig csak 16 százalék, míg a gyógyüdülések részaránya 7 százalékos. Mindezzel áll szemben a gyógyszerek 34 százalékos aránya, ami a gyógyászati segédeszközökkel együtt a pénztártagok kiadásainak 60 százalékát teszi ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
