Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Márciustól nincs többé 1 és 2 forintos

2007.09.21. 07:29
Gazdaságossági szempontok miatt búcsút mondhatunk az 1 és 2 forintos aprópénznek. Az állam nagylelkű lesz: ha nekünk kell fizetnünk adót vagy illetéket, és az összeg nem nullára vagy ötösre végződik, lefelé kerekítenek. Ha nyugdíjat kapunk, akkor meg felfelé.

Utoljára 2008. február 29-én fogunk fizetni 1 és 2 forintos pénzérmével a pénztáraknál, március 1-jétől ugyanis kivonják ezeket a forgalomból a jegybank monetáris tanácsának döntése alapján – értesült az Index. A lépésre (amelyet a tervek szerint október elején kívánnak bejelenteni) azért kerül sor, mert egyszerűen nem éri meg legyártani az 1 és 2 forintos érméket, előállításuk költsége meghaladja névértéküket (az MNB korábbi adatai szerint az 1 forintosok 2-4 forintba, a 2-esek 4-6 forintba kerülnek). Egyelőre ennyi biztos, de az intézkedés számos kérdést vet fel, amelyek még megválaszolásra várnak az érintettek, vagyis a jegybank és a technikai-szabályozási munkálatokban részt vevő Pénzügyminisztérium részéről.

Az állam kedvez nekünk

Hivatalos: tényleg bevonják

Cikkünk megjelenése után a Magyar Nemzeti Bank közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy jövő márciustól valóban bevonják az érméket. Az MNB szerint márciusig a kereskedők címletenként 50 darabot kötelesek elfogadni egy-egy érméből fizetésül, míg a posta és a bankok 100 darabot címletenként. A bevonás után a bankokban, a takarékszövetkezetekben, valamint a posta fiókjaiban legalább fél évig lehet beváltani az 1 és 2 forintosokat, míg az MNB-ben egészen 2013. március 1-jéig – közölte az MNB.

Talán a legfontosabb a kerekítés ügye. Értesülésünk szerint azokban az esetekben, amikor az állam és az állampolgár áll egymással kapcsolatban, a magánszemélyek számára kedvezőbb módon történne a kerekítés. Vagyis amikor adót, járulékot, illetéket vagy bármi más, nem 0-ra vagy 5-re végződő árú díjat fizetünk az államigazgatási szerveknek, az elképzelések szerint lefelé kerekítenek. Amikor pedig az állam bármely szervétől kapunk pénzt - a legkézenfekvőbb esetben nyugdíjat -, felfele kerekítenek majd, vagyis nyerünk az ügyleten egy-két forintot.

Ezen kívül még több tisztázandó kérdés is van, amelyek részletei ennyire sem ismertek, ám a józan ész sugall bizonyos következtetéseket. Ilyen az, hogy nagy valószínűséggel - bármilyen furcsán is hangzik - nem kell búcsút intenünk a 9-re és általában a nem 0-ra vagy 5-re végződő áraknak. A szóban forgó érmék kivonása minden bizonnyal csak a készpénzes fizetést érinti, a bankkártyával vagy átulással történő fizetésnél szinte biztosan fizethetünk pontosan. Vagyis ha mondjuk televíziót vásárolunk, aminek az árcédulán feltüntetett ára 79 999 forint, bankkártyás fizetésnél pontosan ennyivel csökken a számlánkon levő egyenleg, ám készpénzes fizetésnél - az áruház döntésétől függően - 79 995 vagy 80 000 forintot kell átadnunk a pénztárosnak. Számlapénzként tehát nem tűnik el az egyforintos egység, az csak a fizikai formára, a pénzérmére vonatkozik.

Ehhez kapcsolódik, hogy ha több tételt vásárolunk a boltban, vélhetően csak a végösszegre (amit természetesen készpénzzel egyenlítünk ki) vonatkozik majd a kerekítés. Vagyis ha például vásárolunk egy darab 18 forintos zsemlét, akkor (tegyük fel, a boltos inkább fefele kerekít ez esetben, mint lefele) 20 forintot hagyunk a boltban, de ha tíz darabot veszünk, akkor 10x18=180 forintot kell fizetnünk, nem pedig 10x20=200 forintot.

Ha lesz is drágulás, csak egyszeri és kicsi

Az állampolgár számára kedvező kerekítés csak abban az esetben lesz követelmény, ha az állammal lépünk kapcsolatba, ám ez a magántulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni esetekben nem lesz így, azon egyszerű oknál fogva, hogy az állam csak magára nézve írhat elő effajta követelményt, magánszervezetekre nem.

Kérdés tehát, hogy a pénzérmék kivonása vezethet-e a termékek, szolgáltatások drágulásához a kerekítés miatt. Könnyen belátható, hogy nagyobb értékű áruknál ha felfele is kerekít az eladó, az elhanyagolható pluszkiadást jelent.

Az már jóval nehezebben jelezhető előre, hogy mi lesz a kisebb értékű termékekkel. Vagyis például a zsemle ára megugrik-e az intézkedés hatására. Az "árugrás" ellen szól, hogy nagy valószínűséggel csak a végösszegnél lehet majd kerekíteni. Szintén ellene lehet felhozni azt az érvet, hogy kis értéknél 1-4 forintos, a kerekítésre fogott drágítás százalékban kifejezve nagy mértéket jelent, és 10-20 százalékos árváltozást az eladó nehezen tudna elfogadtatni a vásárlókkal. Az azonban az egyszeri áremelkedés esélyét növeli, hogy a boltok inkább felfele kerekítenek, mint lefele, ha már ezt kell tenniük. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, egy egyszeri, minimális drágulás valószínűsége nem zéró. (A cseheknél például a korona váltópénzének, pontosabban a 10-es és 20-as "cseh fillérnek" a pár évvel ezelőtti eltörlése egyszeri áremelkedéssel járt.)