Márciustól nincs többé 1 és 2 forintos

Utoljára 2008. február 29-én fogunk fizetni 1 és 2 forintos pénzérmével a pénztáraknál, március 1-jétől ugyanis kivonják ezeket a forgalomból a jegybank monetáris tanácsának döntése alapján – értesült az Index. A lépésre (amelyet a tervek szerint október elején kívánnak bejelenteni) azért kerül sor, mert egyszerűen nem éri meg legyártani az 1 és 2 forintos érméket, előállításuk költsége meghaladja névértéküket (az MNB korábbi adatai szerint az 1 forintosok 2-4 forintba, a 2-esek 4-6 forintba kerülnek). Egyelőre ennyi biztos, de az intézkedés számos kérdést vet fel, amelyek még megválaszolásra várnak az érintettek, vagyis a jegybank és a technikai-szabályozási munkálatokban részt vevő Pénzügyminisztérium részéről.

Az állam kedvez nekünk

Talán a legfontosabb a kerekítés ügye. Értesülésünk szerint azokban az esetekben, amikor az állam és az állampolgár áll egymással kapcsolatban, a magánszemélyek számára kedvezőbb módon történne a kerekítés. Vagyis amikor adót, járulékot, illetéket vagy bármi más, nem 0-ra vagy 5-re végződő árú díjat fizetünk az államigazgatási szerveknek, az elképzelések szerint lefelé kerekítenek. Amikor pedig az állam bármely szervétől kapunk pénzt - a legkézenfekvőbb esetben nyugdíjat -, felfele kerekítenek majd, vagyis nyerünk az ügyleten egy-két forintot.

Ezen kívül még több tisztázandó kérdés is van, amelyek részletei ennyire sem ismertek, ám a józan ész sugall bizonyos következtetéseket. Ilyen az, hogy nagy valószínűséggel - bármilyen furcsán is hangzik - nem kell búcsút intenünk a 9-re és általában a nem 0-ra vagy 5-re végződő áraknak. A szóban forgó érmék kivonása minden bizonnyal csak a készpénzes fizetést érinti, a bankkártyával vagy átulással történő fizetésnél szinte biztosan fizethetünk pontosan. Vagyis ha mondjuk televíziót vásárolunk, aminek az árcédulán feltüntetett ára 79 999 forint, bankkártyás fizetésnél pontosan ennyivel csökken a számlánkon levő egyenleg, ám készpénzes fizetésnél - az áruház döntésétől függően - 79 995 vagy 80 000 forintot kell átadnunk a pénztárosnak. Számlapénzként tehát nem tűnik el az egyforintos egység, az csak a fizikai formára, a pénzérmére vonatkozik.

Ehhez kapcsolódik, hogy ha több tételt vásárolunk a boltban, vélhetően csak a végösszegre (amit természetesen készpénzzel egyenlítünk ki) vonatkozik majd a kerekítés. Vagyis ha például vásárolunk egy darab 18 forintos zsemlét, akkor (tegyük fel, a boltos inkább fefele kerekít ez esetben, mint lefele) 20 forintot hagyunk a boltban, de ha tíz darabot veszünk, akkor 10x18=180 forintot kell fizetnünk, nem pedig 10x20=200 forintot.

Ha lesz is drágulás, csak egyszeri és kicsi

Az állampolgár számára kedvező kerekítés csak abban az esetben lesz követelmény, ha az állammal lépünk kapcsolatba, ám ez a magántulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni esetekben nem lesz így, azon egyszerű oknál fogva, hogy az állam csak magára nézve írhat elő effajta követelményt, magánszervezetekre nem.

Kérdés tehát, hogy a pénzérmék kivonása vezethet-e a termékek, szolgáltatások drágulásához a kerekítés miatt. Könnyen belátható, hogy nagyobb értékű áruknál ha felfele is kerekít az eladó, az elhanyagolható pluszkiadást jelent.

Az már jóval nehezebben jelezhető előre, hogy mi lesz a kisebb értékű termékekkel. Vagyis például a zsemle ára megugrik-e az intézkedés hatására. Az "árugrás" ellen szól, hogy nagy valószínűséggel csak a végösszegnél lehet majd kerekíteni. Szintén ellene lehet felhozni azt az érvet, hogy kis értéknél 1-4 forintos, a kerekítésre fogott drágítás százalékban kifejezve nagy mértéket jelent, és 10-20 százalékos árváltozást az eladó nehezen tudna elfogadtatni a vásárlókkal. Az azonban az egyszeri áremelkedés esélyét növeli, hogy a boltok inkább felfele kerekítenek, mint lefele, ha már ezt kell tenniük. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, egy egyszeri, minimális drágulás valószínűsége nem zéró. (A cseheknél például a korona váltópénzének, pontosabban a 10-es és 20-as "cseh fillérnek" a pár évvel ezelőtti eltörlése egyszeri áremelkedéssel járt.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!