Ugyanúgy kell reagálni
A hátrányos helyzet abból adódhat, hogy abban a pillanatban, amikor több ország használja ugyanazt a pénznemet, külön-külön egyikük sem hajthat végre például valutaleértékelést a kereslet-kínálat váratlan hullámzásai által kiváltott gazdasági sokkhelyzetek ellensúlyozására.
Ha az azonos valutát használó országok gazdaságai nem képesek megközelítőleg hasonló módon reagálni a gazdasági folyamatokra, gyakorlatilag lehetetlen megtalálni a valamennyi tag számára megfelelő monetáris befolyásolási eszközt vagy más gazdaságpolitikai megoldást.
Magyarország már nincs messze a görögöktől
Az IMF elemzése szerint az új tagországok többsége nagyjából ugyanúgy reagál a gazdasági sokkhelyzetre, mint az euróövezet tagjai, így ezek az országok nem sínylenék majd meg a közös európai valuta mihamarabbi bevezetését. "A valutaárfolyam eszközének elveszítése pedig nem feltétlenül jelent pénzügyi terheket", írja a kiadvány.
Az IMF újságjában megjelent cikk elemzi az 1993 és 2001 közötti időszak gazdasági eredményeit és az inflációs ráta alakulását. Következtetésképpen megállapítja, hogy a gazdasági válaszreakciókat illetően még mindig léteznek bizonyos eltérések az euróövezet országainak egésze és a 2004-ben csatlakozó új tagországok között. Az elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy nagyon kevés eltérés mutatkozik a fejlettebb csatlakozó országok - Magyarország, Észtország, Lettország és Szlovénia -, valamint a Görögországhoz hasonló kisebb euró-országok esetében.
A lap szerint a csatlakozásra váró országok fejlődésével ezek a különbségek tovább csökkennek, tehát a következő néhány évben az ilyen jellegű gazdasági analógia erősödni fog, főként azután, hogy a 2004-es csatlakozók EU-taggá válását követően az új tagországok gazdaságainak sokkal több lehetőségük lesz az euróövezetbe való integrációra.