További Magyar cikkek
A célunk az, hogy stabilizáljuk a céget, hogy eloszlassuk azokat a pletykákat, amelyek szerint az Európai Építő nem tud fizetni. Illetve ezek nem is pletykák – mondta Timár Gyula. A cég vezérigazgatója – akit a tavaly decemberi közgyűlés ez év január elsejétől helyezett a vállalat élére – azt mondta, az Európai Építő a fizetésképtelenség határára jutott – akárcsak 1998-99-ben a Vegyépszer –, ám az új menedzsment által elkészített, három évre szóló reorganizációs terv megmentheti a céget az összeomlástól. Timár azt mondta, tíz éve a Vegyépszernél megtalálták a kibontakozás módját, és biztos abban, hogy itt is meg fogják találni.
Hitel, diszkontálás, átütemezés
A vállalat elmúlt években kezdődött mélyrepülése 2007-ben gyorsult fel: a 2006-os 8 milliárd forint után tavaly már csak 3,4 milliárd forint a 350 fősről 60 fősre csökkent cég árbevétele, amihez mindössze 19 millió forintos nyereség társult. Közben a cég 400-500 hitelezőnek tartozik, ebből három banknál van 1,7 milliárd forintnyi hitele, további 1,7 milliárd forintra rúg a garanciavállalásaik mértéke – igaz, előbbire 1,5 milliárd forintnyi készpénzes óvadék, utóbbira 2,8 milliárd ingatlanjelzálog és opciós vételi jog a fedezet –, emellett 2,6 milliárd forinttal tartozik a szállítóknak.
Az adósságkezelés már tavaly elkezdődött: decemberben 150-180 hitelezővel kötöttek diszkontmegállapodásokat összesen 1,4 milliárd forintnyi adósságról; a hitelezők a megállapodással 500 millió forintnyi követelésről mondtak le. A 2,6 milliárdból 1 milliárd forintnyi tartozást szeretnének átütemezni 2009-re, ebből 851 millió forintról már megállapodtak több mint száz hitelezőjükkel. Nagyjából 1,1 milliárd forintot eszközeik eladásából teremtenek elő.
Emellett minden olyan hitelezőjükkel, aki felszámolási eljárást kezdeményezett az Európai Építő ellen, eddig minden alkalommal megállapodtak, mondta Timár Gyula, hozzátéve: jelenleg 33 kérelem van benn a cégbíróságon. Ezek mögött összesen 50-60 millió forintnyi követelés van, mondta Timár, hozzátéve: ez komoly eredménynek számít, miután korábban előfordult, hogy 500 milliós követeléssel voltak benn a felszámolási kérelmek.
Csődvédelem nem lesz, útépítések talán
Az Európai Építő csődvédelmet nem kért, amíg felszámolási kérelmek vannak ellene, addig nem is kérhet. "De ha kérhetne is, akkor is küzdenék ellene" – fogalmazott Timár, emlékeztetve arra, hogy a korábban a Hídépítővel közösen megvett Montaviánál csődvédelmet kértek – Timár azt mondta, ezt azóta már megbánta, miután a csődegyezség a tavaly szeptemberi jogerős határozat ellenére sem jött létre.
A menedzsment tervei szerint – amelynek része, hogy a következő években nem lesz osztalékfizetés a cégnél – elsősorban a magasépítésben erősítik a cég pozícióit, de az építőipar minden területén jelen akarnak lenni. "Ha nem is több milliárdos projektekkel, de kisebb útfejlesztési, útfelújítási kivitelezésekkel az útépítésben is" – mondta az Index kérdésére a vezérigazgató.
Fél-egy évig kell kibírni
A 48 százalékban az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank, 49 százalékban a Hídtechnika és nagyjából 3 százalékban 800 magánszemély tulajdonában álló Európai Építő talpraállítása a reorganizációs terv szerint már idén lendületesen elkezdődik (arról, hogy az MFB mikor és milyen feltételekkel fog kiszállni a cégből, a fejlesztési bankot képviselő László Boglár annyit mondott: "a szerződésben foglalt feltételek szerint").
A menedzsment különösen azért bizakodó, mert az erre az évre tervezett legpesszimistább forgatókönyv szerinti 15,2 milliárd forintos árbevételből is szerződésük van már 9,6 milliárdra, de egy bükkszéki hotelberuházás szerződésének aláírása után ez az összeg 12,5 milliárd forintra nő. Igaz, ebből 4,5 milliárdot a Hujber Ottó nevével fémjelzett, vitatott, és az UNESCO nemtetszését is kiváltó szerencsi erőmű építése jelenti. Timár azonban azt mondta, az erőmű építése biztos beruházás, azt nem lehet leállítani, hiszen minden engedélye jogerős; ha mégis leáll az építkezés, akkor ők kivitelezőként biztosan bejelentik a kárigényüket a szerencsi önkormányzatnál.
Az Európai Építőnél – amely közgyűlése tavaly decemberben döntött a Középület-építő név visszavételéről is – optimistább eredménytervek 18-25 milliárd forintos árbevétellel és 300-360 milliós mérleg szerinti eredménnyel számolnak (a 15,2 milliárdos árbevételhez 95 milliós nyereséget terveznek). Mindezt úgy, hogy Timár Gyula szerint is súlyos válságban van a hazai építőipar, elsősorban azért, mert a vártnál lassabban jönnek az uniós pénzek, és így elmaradnak a várt tenderkiírások. Most egy fél-egy évet kell kibírni, akinek addig sikerül talpon maradnia, az utána már könnyen talpra állhat, fogalmazott Timár alighanem saját túlélési esélyeikről is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
