Nem éri meg forintra váltani
A Magyar Hírlap értesülései szerint azok az adósok sem mozgolódnak nagyon, akik akkor vettek fel devizahitelt, amikor a forint még erős volt. Havonta ugyan több ezer forinttal többet fizetnek az indulórészletekhez képest, de bíznak abban, hogy előbb-utóbb újra erősödik a forint, és a ráfizetés megszűnik. A hitel forintosítása ellen szól az is, hogy akkor a teljes adósságállományra árfolyamveszteséget kell számolni, nem csak az adott havi törlesztőrészletre.
A növekvő kockázat tehát alig veszi el a kedvet a devizában való eladósodástól, s a két számjegyű forintkamatnál jóval szebben mutat az öt-hét százalék közötti eurókamat. A devizahitelek részaránya az összes banki lakossági hitelen belül mindezzel együtt egyelőre csak háromszázalékos. A bankok is rájöttek erre, s az amúgy is jól futó lakáshitelek termékválasztékát euróhitelekkel bővítik.
Az úttörő a Magyar Külkereskedelmi Bank volt, amely 2000 óta nyújt ilyen kölcsönt. Az állami támogatású lakáskölcsönök hatására háttérbe szorultak ezek a konstrukciók, ám most ismét felvirágozhat az euróhitel - bizakodik a bank -, hiszen az euró kamata kisebb, mint az államilag támogatott hitel forintkamata. A három hónapra rögzíthető kamat például 5,8 százalékos, az egy évre fix kamatúé pedig 6,2 százalékos.