A visegrádi országok később csatlakoznak
Az uniós árfolyamrendszerhez való csatlakozás szükséges (bár nem elégséges) előfeltétele valamely uniós tagállam euróövezeti tagságának. Ezért a megbeszélésekből kimaradó Lengyel-, és Csehország, Szlovákia, valamint Szlovénia a tárgyalásokat már megkezdett országcsoportnál feltehetően csak később akarja átvenni az unió közös valutáját.
A tárgyalások tényét a Világgazdaság kérdésére Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is megerősítette. Emlékeztetett rá: kormányhatározat szól arról, hogy a jövő májusban esedékes EU-taggá válás után Magyarország a lehető legrövidebb időn belül csatlakozik az ERM-II. rendszerhez.
Bizalmas tárgyalások
A tárgyalások annyiban nevezhetők bizalmasnak, hogy a felek kötelezettséget vállaltak: menet közben nem nyilatkoznak a részletkérdésekről. Járai azonban a Világgazdaság érdeklődésére annyit azért elmondott: a fő kérdés az ERM-csatlakozáskor a középárfolyam meghatározása, és erről az EKB-vel közösen kell megállapodni.
Magyarország a középárfolyamtól mindkét irányban 15 százalékos sávon belül olyan egyensúlyi árfolyamot szeretne, amely egyaránt szolgálja a magyar gazdaság versenyképességét és az inflációs célok elérését. A belépés alapfeltétele a stabil középtávú gazdaságpolitika, amely hiteles garanciát ad egyebek között arra, hogy a forint nem mutat nagy ingadozást a sávon belül - mondta lapunknak az MNB elnöke.
A végső döntést a csúcsértekezlet hozza meg
Az ERM-II. olyan árfolyamrendszer, amelyben a részt vevő valuta középárfolyama az euróhoz van rögzítve, mindkét irányban 15 százalékos ingadozási sávval, de ennél (önkéntes vállalás alapján) szűkebb sáv is alkalmazható. A forint árfolyama jelenleg is az euróhoz van kötve, és árfolyama 15-15 százalékos sávban ingadozhat az 1 euró = 282,36 forintos középárfolyamhoz képest.
A rendszerhez való csatlakozás előfeltétele annak, hogy valamely tagállam belépjen az euróövezetbe. A magyar kormány, mint ismeretes, 2008-at jelölte meg az euróövezetbe való belépés évének. Az euró átvételéhez teljesíteni kell az úgynevezett maastrichti kritérumokat. Az Európai Bizottság és az EKB a konvergenciakövetelmények alapján kétévente készít jelentést az euróövezeten kívüli tagállamokról, így 2004-től kezdve Magyarországról is. A végső döntést az unió csúcsértekezlete hozza meg.